Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól

tő, fellobbantó cgi szeleket. 23 A tűzbakok harmadik szintjén címer nélküli, ovális cí­merpajzsot tart két, drapérián ülő, ruhátlan gyermek. Feltűnő a gyermekek fején láng­szerüen felálló hajtincs megoldása. Cesare Ripa már említett művében a tüzet mezte­len fiúcska személyesíti meg, aki tüzszerüen lobogó vörös sálat hord és lángnyelvhez­hasonló hajtincset visel a homloka felett középen. 24 Hajviseletük alapján a címerpaj­zsot tartó gyermekek feltehetően szintén a tűz megszemélyesítői. A tűzbakok negye­dik szintjét zárja le az egyiken Mercurius 56 cm magas, a másikon pedig Minerva 58 cm magas figurája. A manierista linea serpentinata szabályait követi a szobrok beállí­tása. Mindkettő az antik római szobrászatból ismert típusokra vezethető vissza iko­nográfiailag. 25 Mercurius a Figdor-gyüjteményből ismert Aspetti bronzszoborhoz ha­sonlóan petasust visel, bal lábával Argus-fejre tapos. Bal kezével leomló köpenyébe markol, másik kezével elveszett attribútumát, bizonyára a caduceusi tarthatta. Miner­va oroszlános sisakot, mellpáncélt és köpenyt visel. Jobb lábát a talapzaton lévő zsá­molyon nyugtatja. Bal kezével Medusa-fejes pajzsot tart jobbjából letört a második és harmadik ujja, valamint elveszett attribútuma, kéztartásából következtetve valószínű­leg az olajág. A két mitológiai isten egymás felé forduló beállítása alapján a pendant szobrokra jellemző másodlagos jelentéstartalomra is lehet következtetni. A velencei manierista szobrászat és festészet kedvelt témája volt Mercurius és Mi­nerva párosan vagy több istennel együtt történő ábrázolása. A legismertebb példa erre Jacopo Sansovino négy, nagyméretű bronzszobra a velencei Loggetta homlokzatán, ahol Pallas Athéné, azaz Minerva, Mercurius, Apollo és Pax látható együtt. A négy szobor korabeli jelentését Jacopo Sansovino fia, az író Francesco Sansovino 1581­ben, Velencében megjelent útikönyvszerű leírásából ismerjük. 26 A velencei Campanile lábánál lévő Loggetta és a Palazzo Ducale közötti terület volt a velencei nemesség találkozóhelye (ridotto dei nobili). A hely fontosságára való tekintettel a Velencei Köz­társaság és arisztokrácia erényeit reprezentáló istenek szobrai kerültek a Loggetta hom­lokzatára. Eszerint Minerva, a bölcsesség és győzelem istennője jelképezi a Köztársa­ság bölcs kormányzását. Mercurius, az istenek követe, a kereskedelem istene jelenti a Velencében nagyra értékelt műveltséget és ékesszólást. Apollo, a Nap és harmónia istene szimbolizálja az egyedülálló egységet és békét biztosító, törvényeken alapuló Köztársaságot. Pax, a béke istennője jelképezi a Köztársaság békéjét, a szárazföldi és tengeri kereskedelem, vagyis Velence gazdagságának alapfeltételét. Pax Velence jel­képére és védőszentjére is utal, mivel Szent Márk evangélista oroszlánját PAX TIBI 23 Cesare Ripa Iconologia című müvét először 1593-ban Rómában adták ki, majd 1602-ben Milánó­ban, 1603-ban pedig ismét Rómában. Vö. Maser, E. A., Cesare Ripa Baroque and Rococo Pictorial Imagery. The 1758-60 Hertel Edition of Ripa 's „ Iconologia " with 200 Engraved Illustrations, New York 1971,9,­A tüz perszonifikációjáról Maser - Ripa, i.m. 10. sz. 24 Maser - Ripa, i.m. (23.j.) 10. sz. 25 Bober, P. P. - Rubinstein, R. O. - Woodford, S., Renaissance Artists and Antique Sculpture: a Handbook of Sources, London - Oxford - New York 1986, 57-58, 10. k. és 80-82, 42. k. 2h Sansovino, F., Venetia, città nobilissima et singulare descritta in XIV libri, Venezia 1581, 111.-vö. Wolters, W. , Der Bilderschmuck des Dogenpalastes, Untersuchungen zur Selbstdarstellugen der Republik Venedig im 16. Jahrhundert, Wiesbaden 1983, 24, 243-245, 12-14. kép; Boucher, B., The Sculpture of Jacopo Sansovino, 1-2, New Haven - London, 1991. 73-88, 27. sz., VÍII-1X, 210, 213, 217-218. k.

Next

/
Thumbnails
Contents