Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól

ismert Mercurius beállításával és megformálásával szinte azonos típusú Mercurius bronzszobor díszíti a budapesti Szépművészeti Múzeumban található, 1600 körüli Aspetti tüzbakpár egyikét (56. kép). Mindhárom Mercurius kisbronz közeli hasonlóságot mutat egymással formailag, technikailag és ikonográfiailag.

14 A budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő, Mercurius és Minerva szoborral díszített, bronzból öntött tüzbakpár a velencei manierista szobrászat egyik legjelentősebb emléke (56-57. kép). A szobrokból, dombormű vekből és díszítő motívumokból kialakított tüzbak vagy más néven „tűzi kutya",

15 műfaját tekintve, a szobrászat és az iparművészet határterületén helyezkedik el. Rendeltetése szerint kandalló tüztere elé állítva a tüzszerszámok tárolására és az izzó parázs kipattanásának megakadályozására szolgált, de egyben látványos dekoráció is volt, különösen, amikor a kandalló égő tüze előtt vibráló árnyékokat vetített a falakra és a padlóra. Az ismert tűzbakok közül a legnagyobb méretű és legigényesebben kivitelezett példányok közé tartozik a budapesti tüzbakpár.

16 Provenienciájuk egyelőre csak 1873-tól követhető nyomon, mindkettő ismeretlen magyar magángyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd 1877-ben adták át a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahonnan 1949-ben vette át a budapesti Szépművészeti Múzeum. A tűzbakpárt 16. század második feléből származó itáliai vagy velencei munkaként tartották számon 1930-ig, amikor Balogh Jolán Tiziano Aspetti 1600 körüli legjobb müvei közé sorolta főleg a velencei Palazzo Ducale Sala delPAnticollegio kandallójának márványból faragott Atlas szobrai, a padovai dóm számára készített Szent Dániel mártíromságát ábrázoló bronzdomborművek és a bécsi Figdor-gyűjteményből ismert Mercurius bronzszobor analógiája alapján. Balogh Jolán 1975-ben az Aspetti tűzbakok datálását 1600-1607 közöttre módosította, majd ezután szinte változatlanul átvették meghatározását.

17 Az eddigi kutatás eredményeit technikai és ikonográfiái elemzésre alapozva ki lehet egészíteni a tűzbakok velencei lokalizációjával. A két nagyméretű tüzbak közül a Mercurius szoborral díszített 136 cm, a Minerva figurával ékesített tüzbak pedig 138 cm összmagasságú. Technikai kivitelezésüket tekintve mindkettőt négy-négy nagyobb, 14 A Tiziano Aspettinek attribuait, hasonló beállítású, de nem Mercuriust ábrázoló kisbronzok közül analógiaként említhetők még az alábbiak: 1. Neptunus, Párizs, Bibliothèque Nationale, vö. Weihrauch, i.m. (l.j.) 160, 195. kép; 2. Mars, Bécs, Kunsthistorisches Museum, vö. Planiscig,/./?!. (l.j.) 571, 624. kép; 3. Mars, New York, Frick Collection, vö. Pope-Hennessy, J. - Radcliffe, A. F., The Frick Collection. An Illustrated Catalogue 3, Sculpture, Italian, New York 1970, 183-184, képpel. 15 Turner, J. ed., The Dictionary of Art 11, London - New York 1996, 118-120 (Gilbert, Ch. Fireplace furnishings címszava). 16 Régi Szobor Osztály, ltsz.: 51.938-51.939. 17 A tűzbakpárra vonatkozó irodalom: Balogh L, Tiziano Aspetti két ismeretlen müve, Archaeológiai Értesítő 44 (1930) 170-176 (Tiziano Aspetti 1600 körüli művei); Balogh, J., Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest IV-XVIII. Jahrhundert, 1-2, Budapest 1975, 227-228. sz. (Aspetti 1600-1607 körüli müvei. A korábbi irodalommal); Lovag Zs., Bronzmüvesség, in Régiségek könyve (Szerk. Voit P.), Budapest 1983, 240 (Aspetti, 16. század második fele); Szilágyi A., in Az európai iparművészet stílus-korszakai. Reneszánsz és manierizmus, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1-2, (Szerk. Péter M.), Budapest 1988, 277. sz. (Aspetti 1600-1607 közötti pisai müvei); Penny, N., Catalogue of European Sculpture in the Ashmolean Museum, 1540 to the Present Day 1, Italian, Oxford 1993, 312 (a budapesti velencei tüzbakokhoz hasonlóak a New York-i Metropolitan Museumban lévők, amelyeket Aspetti vagy Campagna müveként attribuálnak).