Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól

ban nem közölték a Mercurius kisbronz korábbi irodalmát és provenienciáját. 1994ben a Mercurius bronzszobrot Nudelman László műkereskedőtől vásárolta meg a budapesti Szépművészeti Múzeum. Az új szerzeményt Aspetti követőjének Ruhátlan férfialak témájú műveként közölte 1995-ben a Bulletin du Musée Hongrois des BeauxArts,

9 majd 1600 körüli, Aspetti körében készült Mercurius meghatározással tette közzé 1996-ban a Gazette des Beaux-Arts.

10 Az utóbbi meghatározáshoz a jelen tanulmányban publikált adatok nyújtottak támpontot. A kutatók egy része nem tartja Aspetti sajátkezű müvének a Mercurius bronzszobrot. Hiteles szignatúra és konkrét írott forrás hiányában pusztán a szobor beállítása, arctípusa, plasztikai kialakítása, technikai és ikonográfiái jellemzői alapján határozhatók meg közelebbi stíluskapcsolatai. A figura S-vonalú beállításban bal lábára nehezedik, másik lábával pedig a hagyományos kontraposzthoz képest kissé billegő mozdulattal érinti meg a kör alaprajzú plinthoszon lévő kiemelkedést. A bal váll felé fordított fej kialakítása, az oldalra néző tekintet arra utal, hogy a szoborhoz esetleg párdarab is tartozott egykor. A nyúlánk felsőtest és a keskeny arc aprólékos megmunkálásához viszonyítva elnagyolt a vaskos kar és különösen a telt, erőteljes láb megmintázása. Az alak beállítása, formai kialakítása és ikonográfiái típusa alapján kimutatható, elsősorban 1600 körüli velencei analógiák két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyrészt Tiziano Aspetti velencei müvei közül a Palazzo Ducale Sala dell'Anticollegiójában álló kandalló márványból faragott szobrászati díszítésének hatása figyelhető meg a budapesti Mercurius szobron. A Sala dell'Anticollegio kandallóját díszítő márványdombormüvek (53. kép) közül a kandalló felső részén Venust Vulcanus műhelyében ábrázoló, T. A. P. F. szignatúrájú domborművet Aspetti az 1586-1589 közötti évekre datálható, hiteles művének tartják.

11 A relief férfialakjai, különösen Vulcanus figurája hasonló a budapesti Mercurius kisbronzhoz. A kandalló szélén álló, két erőteljes, ruhátlan férfialakot telamon szoborként vagy Atlas figuraként említve korábban Aspetti müvének tartották, de újabban Girolamo Campagna 1587-1588 körüli alkotásai közé sorolják.

12 Az attribuciós vita kérdéseitől függetlenül is megállapítható, hogy a telamon szobrok beállítása, főleg a felemelt karok kialakítása, a figurák testalkata és megformálása bizonyára előképül szolgált a budapesti Mercurius bronzszoborhoz. Az analógiák másik csoportjába tartozik két, Aspettinek attribuait, Mercurius témájú bronzszobor. A budapesti Mercurius kisbronz finoman kidolgozott arca, nagy szeme, kissé nyitott szája és a szobor ikonográfiái típusa nagyon közel áll az egykori bécsi Albert Figdor-gyűjteményből ismert Mercurius kisbronzhoz (54-55. kép), amelyet Aspetti az 1593-1603 közötti évekre datálható művei között tartanak számon.

13 A Figdor-gyűjteményből 9 BulMusHongrBA 83 (1995) 105, 160. 10 Gazette des Beaux-Arts, Mars 1996, 85, 338. k. 11 Thiemc-Becker, i.m. (l.j.) 191-192; Planiscig,/. m. (l.j.) 560-563; Benacchio, i.m. (l.j.) 101-106; Saur, i.m. (l.j.) 445. 12 Rossi, P., Girolamo Campagna, Verona 1968, 66; Timofiewitsch, W., Girolamo Campagna, Studien zur venezianischen Plastik um das Jahr 1600, München 1972, 21-22, 33, 10. sz.; Turner, i.m. (l.j.) 608; Wolters, W., Scultura, in // Palazzo Ducale di Venezia (Franzoi, U. - Pignatti, T. - Wolters, W.) Treviso 1990, 198. 13 Planiscig, i.m. (l.j.) 586, 647-648. kép; Planiscig, L., Piccoli bronzi italiani del rinaseimento, Milano 1930, 38, CLXXVI. t., 303. kép; Weihrauch, i.m. (l.j.) 160, 193. k.