Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól
számlázását is megemlítették. 6 A katalógusban Faragó Ödön 7 budapesti otthonáról közölt intérieur fotón ugyanakkor a kandalló tetején álló Mercurius kisbronz már caduceusdL nélkül, jelenlegi állapotában látható (52. kép). 1935-1992 között egyelőre nem tudjuk követni a műtárgy sorsát. 1992-ben a Sotheby's londoni aukcióján szintén Aspetti a 16. század második feléből származó müveként attribuálva katalogizálták a Mercurius bronzszobrot, amely a katalógus szerzőinek véleménye szerint egykor tüzbakot díszített. 8 Meghatározásukat elsősorban két, Aspettinek attribuait Mars témájú bronzszobor stiláris hasonlóságára alapozták, amelyek közül az egyik a bécsi Kunsthistorisches Museumban található, a másik pedig az egykori Pierpont Morgangyüjteményből került a New York-i Frick Collectionbe. A londoni árverési katalógus6 Az Ernst-Múzeum aukciói LU. Faragó Ödön tanár művészi hagyatéka, Budapest 1935, 2404. sz., képpel; Spectator, Az Ernst-Múzeum aukció-kiállítása. Magyar Művészet 11 (1935) 345 (képfelirata szerint a Mercurius kisbronz 16. századi észak-itáliai, de tévesen Bacchus témájú szoborként meghatározva). 7 Faragó Ödön (Zalaegerszeg 1869 - 1935 Budapest) felsőipariskolai tanár és bútortervező, mai kifejezéssel belsőépítész és iparművész volt. 1887-ben a bécsi Technológiai Iparmúzeum felsőfokú tanulmányainak elvégzése után a bécsi H. Dubcll und Söhne bútorkészítő cég rajzolója lett és megbízásukból Budapesten a Wodianer, Károlyi, Wenckheim és más paloták berendezésén dolgozott. 1890-1891-ben a budapesti Kramer cég alkalmazásában részt vett az Országház belső terveinek készítésében. Ezután ismét Bécsben dolgozott a Járay cégnél. 1894-ben a magyar kereskedelmi miniszter ösztöndíjával utazott Párizsba. Itt közreműködött rokona, Spitzer Eduard főleg középkori műtárgyakból álló gyűjteményének katalogizálásában, majd ettől kezdve élete végéig rendszeresen tanulmányozta és gyűjtötte az értékes tárgyakat. 1894 végén ismét a bécsi Járay cégnél, majd Hamburgban a Heynemann cégnél dolgozott, akiknek megbízásából 1895-ben a román király kotroceni palotájának berendezésével foglalkozott. Magyarország ezeréves fennállásának megünneplésére, a budapesti 1896. évi millenáris kiállítás előkészítésére az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elnöke, Ráth György munkatársul maga mellé vette Faragót, aki Ráth buzdítására önálló iparművészeti tervezőként le is telepedett Budapesten. Magyarország az 1890-es években rohamosan fejlődött és a hatalmas építkezések bőséges munkalehetőséget adtak a bútortervezéssel és berendezési tervek készítésével foglalkozó Faragónak. 1900-ban a párizsi világkiállítás magyar pavilonját és berendezését, 1902-ben a torinói nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar csoportjának, 1908-ban a milánói nemzetközi kiállítás magyar osztályának, majd 1927-ben a philadelphiai nemzetközi kiállítás magyar csoportjának berendezését tervezte nagy sikerrel. Az első világháborút megelőző években kezdett tanítani a budapesti Állami Felsőipariskolában. A háború előtti években készítette a volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Altalános Hitelbank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, továbbá számos magánlakás berendezési tervét. Saját terveit tette közzé az Iparművészet és a Lakásberendezés című munkájában. Elismert műgyűjtőként sokat adtak megalapozott véleményére. Például az ő ajánlására és biztatására Ferenczy István (Rimaszombat 1792 - 1856 Rimaszombat) örökösei a szobrászművész rendkívül értékes európai szoborgyüjteményét nem a berlini Kaiser Friedrich Museum igazgatójának, Wilhelm von Bódénak adták el, hanem jelentős műkereskedőket is visszautasítva juttatták az egész gyűjteményt szerényebb összegért 1914-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumnak, ahol a Régi Szobor Osztály nemzetközileg elismert műtárgyainak sorát gazdagította az elsőrangú Ferenczy-gyűjtemény Leonardo, Riccio, Algardi, Donner és mások alkotásaival. Faragó itthon és gyakori külföldi utazásai alkalmával is rendszeresen vásárolt műtárgyakat. Sokoldalú érdeklődését mutatja, hogy budapesti otthonát muzeális értékű festmények, szobrok, grafikák, porcelánok, szőnyegek, bútorok, fegyverek és más iparművészeti tárgyak sorával díszítette. - Faragó Ödön életéről és gyűjteményéről: Az Ernst-Múzeum aukciói ... i.m. (6.j.) Emlékezés című bevezetője négy intérieur fotóval; Géber A., Magyar gyűjtök, 1-2, Budapest é. n. (Tóth Melinda másolata a befejezetlen kéziratról 1985 óta a budapesti Szépművészeti Múzeum Könyvtárában található); Művészeti Lexikon 2, Főszerk. Zádor A. Genthon I.. Budapest 1981. 2122 (Koós J. címszava). x Sotheby's. European Sculpture and Works of Art, London 9th July 1992, 112. sz., képpel.
