Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól
vényt a talplemez közepén csavarral rögzítették a vörösesbarna színű, fehér erezetes márványból faragott 12,8 cm magas, szabályos négyzet alaprajzú alsó talapzathoz, mely valószínűleg 20. századi. A szobor ikonográfiái meghatározását Mercurius egyik jelképe, a figura fején lévő szárnyas útikalap, apetasus tette lehetővé. Mercuriusra utalhattak a férfialak kezéből elveszett egyéb attribútumok is. Leengedett jobb kezében hírnöki pálcát, caduceusX tarthatott, felemelt baljában pedig pénzeszacskó vagy Argusfej lehetett eredetileg. Az egyébként jó állapotban lévő szobron csak kisebb sérülések figyelhetők meg: a bal karon, könyék felett vékony repedés forrasztása látható, a bal lábfejen pedig hiányzik a negyedik lábujj fele. A szobor felületét borító fekete lakk patinázás helyenként megkopott, alatta halványabb foltokban előtűnik a természetes patinájú bronz sötétbarna színe. 1923-ban Leo Planiscig publikálta először a Camillo Castiglioni bécsi gyűjteményéhez tartozó, addig ismeretlen Mercurius kisbronzot Tiziano Aspetti alkotásaként. 3 Planiscig szerint Aspetti müvei közül a firenzei Santa Trinitá templomban lévő, Szent Lőrinc mártíromságát ábrázoló bronzdombormű és a velencei Palazzo Ducale Sala dell'Anticollegio nevű termében álló kandalló márványból faragott Atlas szobrainak hatása figyelhető meg a Mercurius bronzszobron. A kutató részletes leírást és réznyomatot közölt a műtárgyról, amelyen Mercurius jobb kezében még látható a feltehetően eredeti caduceus, felemelt bal karján, a könyék felett jól megfigyelhető a vékony repedés. Frederik Muller a Castiglioni-gyűjtemény 1925-ös amsterdami árverési katalógusában változatlanul közölte Planiscig adatait, meghatározását és analógiáit, kiegészítésként pedig megemlítette, hogy a műtárgy Miller von Aichholz bécsi gyűjteményéből került Castiglionihoz. A kisbronzról és más szobrokról ekkor közzétett fotómontázson ugyancsak látható Mercurius bal könyöke felett a repedés és jobb kezében a caduceus (51. kép). 4 A reprodukált fotómontázson szintén megfigyelhető, hogy a Castiglioni-gyüjteményben számos bronzszobor alsó talapzata a budapesti Mercurius kisbronz talapzatához hasonló, egyszerű négyzet alapú hasáb formájú márványból készült. Ilyen, a kubizmus ízlésvilágához igazodó márványtalapzatokra feltehetően az 1910-es években erősítették a bronzokat. Otto von Falke, a Castiglioni-gyűjtemény 1930-as berlini aukciós katalógusában, óvatosabban, 1600 körül készült itáliai alkotásként határozta meg a szobrot, részletes leírása szerint ekkor még megvolt Mercurius caduceusa. 5 Ezután Faragó Ödön budapesti gyűjteményében bukkant fel a kisbronz, amelyet a tekintélyes magyar gyűjtő több szoborral együtt a berlini árverésen vásárolhatott. A Faragó-hagyatékot a budapesti Emst Múzeumban árverezték 1935-ben. Az aukció katalógusában ismét Aspetti, a 16. század második feléből származó velencei műveként szerepelt a Mercurius szobor és a műtárgy Castiglioni-gyűjteményből való 3 Planiscig, L., Bronzestatuetten und Geräte. Sammlung Camillo Castiglioni, Wien 1923, 12, 55. sz. képpel. 4 Muller, F.. Collections Camillo Castiglioni de Vienne 2, Catalogue des Bronzes Antiques et de la Renaissance (Vente à Amsterdam, Frederik Muller et Cie, 18. Novembre 1925), Amsterdam 1925, 55. sz., képpel. 5 Falke, O., Die Sammlung Camillo Castiglioni, Wien. Gemälde, Skulpturen, Möbel, Keramik, Textilien, Berlin 1930, 95, 295. sz.