Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Fra Bartolommeo (két) rajzáról
kos szerzetes alakját összhangba hozza az előtér jobb oldalát elfoglaló, s a hátsó kisebb szerzetesalakot részben elfedő Szent Pál alakjával, és elkerülje a festményen a két élénken gesztikuláló szereplő kezeinek konfúzióját, összekavarodását. Fra Paolino, a nem túlságosan jelentős pistoiai festő, Bernardino del Signoraccio fia az 1510-es évek elején tünt fel szerzetesként, majd szobrászként és festőként is a firenzei San Marco kolostorban. 23 A kolostori műhelyben valószínűleg segédként dolgozott Fra Bartolommeo mellett, aki olykor, segítségképpen, kompozícióvázlatokat is készített számára, mint például első ismert festménye, a sienai Santo Spirito-templom 1516-ban elkészült freskója esetében. 24 Mestere halála után, a megörökölt rajzok birtokában, Fra Paolino előbb Firenzében, majd 1526-tól fogva szülővárosában, Pistoiában működött, s több évtizeden át kevés változtatással folytatva Fra Bartolommeo festői stílusát, legjelentősebb képviselője lett Toszkánában egy a 15. század művészi hagyományait előtérbe állító, Savonarola szellemét őrző és céltudatosan konzervatív provinciális dominikánus kolostori festészetnek. Fra Paolino saját raj z-œuvre-]ének körülhatárolása, művészi fejlődésének megrajzolása éppen mestere stílusának kevéssé önálló, sokszor csaknem személytelen követése miatt rendkívül nehéz. Fra Bartolommeo rajzaival általában együtt őrzött és számon tartott műveit Bernard Berensontól kezdve a kutatók mindmáig főként gyengébb minőségük (gyakran szubjektív és változó megítélése) alapján, illetve egyes festményeivel kimutatható kapcsolatuk segítségével igyekeznek elválasztani mesteréitől. 25 A budapesti rajz bal oldali szerzetesalakjának fennmaradt változatai, illetve azok festői felhasználásai ugyancsak nyújthatnak némi támpontot ehhez a munkához, mivel további sajátos és érdekes példáit nyújtják Fra Paolino munkamódszerének, és a Fra Bartolommeo körül kialakult kolostori műhely kiterjedt művészi tevékenységének. A kereszt szárát átölelő szerzetes alakja - ezúttal Aquinói Szent Tamásként - egy a megfeszített Krisztust Mária és Szent János evangélista között ábrázoló oltárképen tűnik fel újra, melyet Fra Paolino feltehetőleg az 1530-as évek első felében a pistoiai San Domenico-templom számára festett (52. kép). 26 A kompozíció közvetlen kiindulópontja nyilvánvalóan saját 1516-ban, Fra Bartolommeo vázlatrajza nyomán készített sienai freskója volt - a távolabbi mintakép azonban, mint feltehetőleg már Fra Bartolommeo számára is, ismét Fra Angelico csaknem egy évszázaddal korábbi hasonló témájú freskója, mely a 16. század első felében még a fiesolei San Domenico kolostorban volt látható. 27 Fra Paolino, korábbi freskójától eltérően, a pistoiai oltárképen elhagyja a kereszt tövében térdelő két női szent alakját és Fra Angelico vala23 Muzzi, A., Ecletticismo e devozione a Pistoia. Fra' Paolino e la scuola di San Marco nel convento di San Domenico, in L'età di Savonarola...i.m. (13. j.) 9—36. 24 Ld. Fischer, C, in Fra Bartolommeo et son atelier. Dessins et peintures des collections françaises (kiáll, kat.) Paris 1994/1995, 132-133, 85. sz. 25 Berenson, i.m. (1938 2 ), 2. köt. 248-252, (1961 3 ), 2. köt. 415-422; Beltramc Quattrocchi, E., in Disegni toscani e umbri del primo rinascimento dalle collezioni del Gabinetto Nazionale délie Stampe (kiáll, kat.), Roma 1979, 52-53, 38-39. sz.; Fischer, C, in Disegni di Fra ' Bartolomeo e della sua Scuola (kiáll, kat.), Firenze 1986, 151-156; Goldner, G.R. and Flendrix, L., in European Drawings. 2. Catalogue of the Collections. The J. Paul Getty Museum (kiáll, kat.), Malibu, California 1992, 74-75, 26. sz. 26 Muzzi, in i.m. ( 13. j.), i.h., a korábbi irodalommal. 27 Spike, i.m. ( 15. j.) 199, 12. sz.
