Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Fra Bartolommeo (két) rajzáról
láttuk, kompozícióvázlatul szolgált az első ismert kolostori megbízásként festett, Szent Bernát látomását ábrázoló oltárkép előterébe helyezett „anconettához" (A. Venturi), feltehetőleg csóktáblához (pax), melyhez hasonlót, műveinek 1516-ban készült kolostori leltárából illetve egy fennmaradt és újabban azonosított festményéből ítélve, Fra Bartolommeo több példányban is elkészített - egyiket éppen első kolostori támogatója, Sante Pagnini számára. 18 A jobb oldali térdelő szerzetes alak orans gesztusához Fra Bartolommeo ugyancsak találhatott mintaképet a kolostorban. Egy a 13. század közepén készült, a szerzetesi imádkozás módjait bemutató, s a dominikánus rendben főként a novíciusok által széleskörűen használt és sokszor lemásolt illusztrált tankönyv, a De modo orandi egyik későbbi példánya a 15. század közepén bizonyíthatóan, a 16. század elején pedig nagy valószínűséggel feltételezhetően megvolt a San Marco kolostorban. A kézikönyvben leírt és illusztrációkkal is ellátott kilenc imamód közül a negyedik és az ötödik, az intercessio és a meditatio esetében javasolt kéz- és testtartás ábrázolása együttesen lehetett a budapesti rajz szerzetes-alakjának mintaképe (49. kép). 19 Ezt a vázlatrajzot azonban Fra Bartolommeo, úgy tűnik, már nem szerzetesi életének vallási oldalával összefüggésben készítette, hanem kolostori korszakának első nagyobb szabású festői megbízásához, a firenzei Compagnia dei Contemplanti által megrendelt és 1508-ban kifizetett Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképhez, tanulmányként a festmény jobb oldalán, a szarkofág mögött térdelő Szent Péter mártír, domonkos szerzetes alakjához. Az oltárkép a berlini Kaiser Friedrich Museumban pusztult el 1945-ben, kompozíciója csak fennmaradt fényképek, reprodukciók révén ismert (50. kép). 20 Szent Péter mártír alakja az oltárkép rotterdami kompozícióvázlatán jelent meg első megfogalmazásban, Fra Bartolommeo később ezt a primo pensieróx dolgozta ki részletesebben, először feltehetőleg a budapesti tanulmányrajzon (51. kép). 21 Szokása szerint ekkor még csak puhán, „sfumatósan" vetette fel a körvonalakat, melyeket azután többnyire egy második rajzon rögzített határozottabban, keményebb krétával, „kontúrosan" -jelen esetben az ugyancsak Rotterdamban őrzött, már említett vázlattöredéken (48. kép). 22 A két tanulmány rajzon a kissé balra-előre hajló szerzetes alak archaikus orans gesztusa még pontos, dinamikus ellenpárja a kompozíció bal oldalán, ugyancsak a szarkofág mögött térdelő, kissé jobbra, felfelé tekintő Szent Domonkos összetett kézzel imádkozó gesztusának, az elkészült oltárképen azonban a festő már kissé módosította Szent Péter mártír bal kezének tartását, nyilvánvalóan abból a célból, hogy a domon18 A Szent Bernát látomását ábrázoló oltárképről, illetve a megfeszített Krisztust ábrázoló, az 1516-os kolostori leltárban leírt elpusztult vagy fennmaradt kompozíciókról: Knapp, F., Fra Bartolommeo della Porta und die Schule von San Marco, Halle 1903,270-274; Gabelentz, i.m. (1. j.) 1. köt. 140-141 ; Fischer, C. in Fra Bartolommeo. Master Draughtsman of the High Renaissance (kiáll, kat), Rotterdam 1990, 8182, 106-107, 128-129; Fahy, E., in L'età di Savonarola...i.m. (8. j.) 86-93, 17a. és 18. sz. 19 Hood,/.m. (16. j.) 1986, 198-205, 11. és 15. kép, illetve 1990, 115-117, 15. j., 4.10. és 4.11. k. 20 Gabelentz, i.m. (1. j.) 1. köt. 144-145, 6. k.; Fischer, i.m. (18. j.) 106-107. 21 Rotterdam Museum Boijmans Van Beuningen, Vol. M 199, ld. Fischer, in i.m. 106-107, 145-148, 38. sz. 22 Ld. 14. j. Az alaktanulmányok időrendjének és technikai sajátosságainak összefüggéséről Fischer, in i.m. 37, 4. sz.
