Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Fra Bartolommeo (két) rajzáról
ma egy megfeszített Krisztust ábrázoló vázlatlap sérült bal alsó sarkának kiegészítéséül szolgál, a térdelő alak csak részben, mintegy háromnegyedében látható (48. kép). 14 A két budapesti vázlatrajztöredék elhelyezéséhez Fra Bartolommeo festői tevékenységén belül részben közvetett, részben közvetlen információk segítenek. A kereszt szárát átölelő dominikánus szerzetes alakjához készült bal oldali tanulmányrajz rendeltetésének megállapításához az ábrázolás korábbi mintaképei nyújtanak kiindulópontot. Amint ezt már Gabelentz is észrevette, hasonló, Szent Domonkost ábrázoló szerzetes-alakok figyelhetők meg a firenzei San Marco-beli festő- és szerzetes-előd, Fra Angelico egyes freskókompozícióin, melyek a megfeszített Krisztust ábrázolták és a kolostor nyugati loggiája, az ún. Chiostro di Sant'Antonino bejárattal szembeni oldalát, illetve, a déli dormitóriumban, több változatban, a novíciusok celláit díszítették. 15 A dominikánus kolostorban uralkodó felfogás szerint a képek ereje nagy mértékben fokozhatta a szerzetesek hitbuzgalmát és serkenthette őket, főként a novíciusokat, a vallásos meditációra. 16 Feltételezhetően ez a szemlélet volt az egyik oka, hogy a szerzetesi eskü letétele után Fra Bartolommeo hamarosan újra visszatért festői tevékenységéhez. Ösztönzést minden bizonnyal Fra Angelico kolostori munkásságának fél évszázaddal korábbi hasonló példái is nyújtottak számára, közvetlenül pedig a kolostort az 1504-1506 közötti években vezető apát, Sante Pagnini, akinek művészeti nézetei egyik elődje, a Fra Angelicót támogató Fra Antonio Pierozzi müvészetfelfogásával lehettek azonosak. Pierozzihoz (a későbbi S. Antoninushoz) hasonlóan Sante Pagnini valószínűleg ugyancsak személyesen pártfogolta novíciusa, Fra Bartolommeo kolostori festői munkásságát. 17 Kolostori élete első időszakában Fra Bartolommeo számára nyilvánvalóan mindennapos vallásos és művészi élményt nyújtott a novíciusok celláiban is megfestett feszületek látványa, s egy ilyen témájú kompozíció modernebb változata megfestésének a gondolata, a budapesti rajz tanúsága szerint, minden kétséget kizáróan foglalkoztatta. Más példák is utalnak arra, hogy a Krisztus keresztre feszítése illetve a megfeszített Krisztus ábrázolásai a festő első kolostori éveinek fontos feladatai közé tartoztak - köztük az a rotterdami tanulmánylap, melynek sérült sarkát éppen a budapesti rajz jobb oldali alaktanulmányának egyik változatával egészítették ki. Ez a rajz, mint 14 Vol. M 17Ír. Fekete és fehér kréta. A teljes lap mérete 285 x 200 mm, a szerzetest ábrázoló töredék 150 x 81 mm. A lap hátoldalán tanulmány két szent alakjához. Gabelentz, i.m. (1. j.) 234-235, 631. sz. - az eredeti lap két oldalán található rajzokat Fra Bartolommeo 1504-1507 között készült, Szent Bernát látomását ábrázoló, a firenzei Badiából később az Uffizibe került oltárképéhez készített vázlatokként határozta meg. 15 Spike, J.T., Fra Angelico, New York - London - Paris 1997, 203, 16. sz.; 209-211, 38. sz. 16 A kérdéssel több tanulmányában részletesen foglalkozik Hood, W., Saint Dominic's Manners of Praying: Gestures in Fra Angelico's Cell Frescoes at S. Marco, The Art Bulletin 68 (1986) 195-206, illetve Fra Angelico at San Marco. Art and the Liturgy of Cloistered Life, in Christianity and the Renaissance. Image and Religious Imagination in the Quattrocento (ed. by T. Verdon and J. Henderson), Syracuse New York 1990, 108-131. Utóbbi tanulmány 1993-ban megjelent bővített változatát nem volt módom tanulmányozni. 17 Ld. Wind, E., Sante Pagnini and Michelangelo. A Study of the Succession of Savonarola, Gazette des Beaux-Arts 86 (1944) 211-246, főként 215,233-236,246, és Scapecchi, P., inZ. 'eta di Savonarola...i.m. (8. j.) 21, 26., 25. j. Pierozzi közreműködését Fra Angelico freskóinak elkészítésében, sőt művészetpártoló tevékenységét általában néhány kutató újabban kétségbe vonja, Id. Spike, i.m. 71.
