Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy karintiai szárnyasoltár szobrai budapesti gyűjteményekben
hogy baljában, külső kezében tarthassa a György fegyverének megfelelő lándzsát vagy zászlót, ahogy ez például az idézett pleßnitzi szobrokon is látható. Ha pedig Flórián állt volna a bal oldalon, akkkor Györgynek kellene éppen ellentétesen, bal karját magasra emelve ledöfnie a sárkányt. 30 A szobrok hátoldalának kialakítása sem felel meg a Schreinwachterként való elhelyezés lehetőségének. A Szent György-szobor háta nincs kivájva, csak középen kissé lefaragva. Jobb oldalát elég széles sávban kidolgozták és festették is, arra számítva, hogy a határozott mozdulattal oldalra forduló alak mögé jobbról kissé be lehet látni. Flórián jóval merevebb tartású szobrának hátoldala azonban középen - ugyan elég keskeny sávban - ki van vájva. Ez a megmunkálás már nem tenné lehetővé az alak oldalt, szabadon való felállítását. A frontálisan beállított király pedig mindenképpen oltárszekrényben való elhelyezésre szánt, szélesen és erőteljesen kimélyített hátú szobor (38. kép). A Schreinwachterként való felállítás ellen szóló másik igen fontos érv, hogy nem két, hanem három, minden kétséget kizáróan összetartozó szoborral van dolgunk, melyek egyazon gyűjteményből származnak, sőt feltehetően egyazon mester alkotásai, és semmilyen szempont - sem méretbeli eltérés, sem ikonográfiái vagy funkcionális megfontolás - nem teszi indokolttá, hogy azokat ne egyazon oltár szobrainak tekintsük. Az az oltár tehát, melyhez feltevésem szerint a budapesti szobrok tartozhattak, ahhoz a fiatalabb villachi műhelyben nagyon kedvelt, de egész Karintiában jól ismert típushoz tartozott, ahol az oltárszekrényben három egymás mellé állított szent sorakozott. Az alakokat tartásuk és mozdulataik ritmusa kapcsolja össze. A szekrényszobroknak feltételezett oltárunkhoz igen hasonló elrendezését a klagenfurti Landesmuseum Tiffenből származó, a St. Veiti műhely alkotásai közé sorolt szárnyasoltárán találhatjuk meg, ahol Szent Kristóf és Szent Flórián Szent Jakab apostolt fogják közre (42. kép). 31 A szobrok testartása - sokkal magasabb művészi színvonalon - szinte pontos megfelelője a budapesti alakokénak: a bal oldalon álló Kristóf Szent Györgyünknek, az ott jobb oldara helyezett Flórián pedig a budapestinek. A két szélső alakot a tükörképes tartás és mozdulat kapcsolja össze. Az oltárszekrény szabadabb kompozíciójában jóval kevésbé érzékelhető hibának a szimmetriát megbontó, Flórián jobb kezébe adott lándzsa. A középső alakok szembenéznek, beállításuk szinte frontális. Testük azonban a két szélsőhöz hasonlóan hajlik, megmozgatva ezzel az azok szimmetriája által létrehozott kiegyensúlyozott nyugalmat: míg a bal oldali figura tartását a középső szinte pontosan megismétli, az ismétléssel kötődve hozzá és hangsúlyozva azt, a jobb oldali alak mozdulatával éppen ellentététes, az ellentét révén alkotva vele egységet. A Heinrich mester vezette villachi mü30 Ha a Schreinwächterek mozdulata, tartása nem is mindig hibátlanul szimmetrikus, lándzsáikat vagy zászlóikat akkor is mindig tükörképesen, az oltártól távolabb eső oldalon, ferdén tartják. 31 Tiffen Villachtól és St. Veittől szinte egyenlő távolságban, Feldkirchentől északra fekvő település. Középkori plébániatemplomát Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték. Ld. Dehio Kärnten, i.m. (16.j.) 706-709; Demus, i.m. (16.j.) 78-86, 67-70 k.; Fritz, i.m. (16.j.) 124. Az oltár a múlt század második fele óta múzeumban van: Klagenfurt, Landesmuseum für Kärnten, ltsz.: 5476.
