Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?

úgy találjuk, döntő többségük a 25- 26. din. korából való.

46 Az egyiptomiak körében elterjedt köszöntő gesztust, meghajlásukat és kezüknek a térdükre engedését

47 az egyiptomi gesztusnyelv specifikus tartalmú kifejezései közé tipologizálták.

48 Nem ismeretlen a teológiai síkra áttevődő tiszteletadásnak eme módja a kései-kori körplasztika formanyelvében sem, aholis a térdelő, tenyerét lefelé fordító szobortípusban Bothmer az imádat legegyszerűbb pózát látta, melyben az imádó nem egyebet kínál fel, mint önmagát.

49 A ,Jionszu tisztelője", azaz a Ham-Honszu személynevek kigyűjtéséből, a genealógiai struktúrák „dossziék"-ba rendezéséből olyan értékes tapasztalat szűrhető le, mely tovább izmosítja a hasonló típusú névszerkezetek időbeli megoszlására vonatkozó megfigyelésünket. 1. dosszié Egy bizonyos Horemahbit királyi írnoknak (hr-m-íh-bjt, fonetikusan hr-hb) 20-nál is több usébtije szóródott szét - ismeretlen helyről - a világ múzeumaiba.

30 A rajtuk lévő felirat mindennemű titulus nélkül nevezi meg szüleit, Ham-Honszu-t, és Nofer-Neith-et. Ezen usébtik anyaga, a kemény, üveges felületű fajansz

51 ugyanúgy a szaiszi korra mutatott, miként a finom megmintázás, a hieroglifák finom vésettsége, a figura túlzottan megnyújtott arca. Az arcon viszont a kusita redőnek a még az előző dinasztiából örökölt vonása datálásukat a korszakhatárra, a kora-szaiszi korra pontosította. Eme emlékcso46 hím- hr, ld. Ranke PN I. 262,29 és J. Hallof számítógépen elérhető Prosopographia Aegypti-je túlnyomórészt 25-26. din.-beli emlékeket sorol fel ehhez. Vö. még Munro, Lm. (41.j.) 189 (Kairo A 9447) a Kr.e. 680-660-ra datált fasztélé tulajdonosának az apja, és 200 (Kairo A 9417) a közép-, késő-szaita időre datált sztélé hölgytulajdonosának nagyapja; Aston, D. A., OMRO 74 (1994) 34, Hamhor (B) Montupap usébti doboza a Kr.e. 650 tájékáról. Montuemhat, Amon negyedik prófétája (25. din. vége) családjában viszont több felmenő generációban is: Id., Legrain, G., Statues et statuettes... Ill, Le Caire 1914, 81 ff. hlm-lmn, Munro, i.m. (4Lj.) 196 (Brüssel E 6253) a 620 körüli sztélé hölgytulajdonosának az apja. hím.t Rí'.t-ihiw : névlistákba még nem integrált, női név. Riat-ihau (Izisz egyik jelzője) papnőjének 26. din.-ra datált sztéléje, aki úrnőjéhez való kötődését, tiszteletét nevében is kifejezésre juttatta, ld. Hodjash, Sv.-Berlev, O., The Egyptian Reliefs and Stelae in the Pushkin Museum of Fine Arts at Moscow, Leningrad 1982, No. 121. 47 Brunner-Traut, E., Gesten, in LÀ II, 577-85, és Herodotos II, 80. 48 Dominicus, B., Gesten und Gebärden in Darstellungen des Alten und Mittleren Reiches, Heidelberg 1994, 178. Az egyiptomi társadalomban az „Ehrfurcht, Respekt" üzenetet hordozó meghajlásra alkalmazott kifejezések közt csak a Középbirodalomban bukkan fel a hím szó, ld. uott, 23, 35-36. 49 Ld. Bothmer, B.V., ESLP, New York 1960, 60.; 64. Bothmer e típusból a pre-szaita időtől a 31. din.ig kb. 35-öt számolt össze. E pózt a szaiszi kor elejéről, ld. Clére, J. J., Une statuette du vizir Bakenréncf, in Artibus Aegypti. Studio in honorem B. V. Bothmer, Brüssel 1983, 30. 50 Felsorolásuk, Id. Schneider, IL D., Shabtis I, Leiden 1977, 225-226 (és tud egy bronztükörről Leidenben). Ld. azóta még: Seipel, W., Ägypten. Götter, Gräber und die Kunst. 4000 Jahre Jenseitsglaube I, Linz 1989, 217, N° 200 (=Brüsszel, Musées Royaux d'Art et d'Histoire Inv.Nr. E 5554); Pernigotti, S., Personaggi di epoca tarda negli usciabti del Museo di Bologna, in Studi in onore di Edda Bresciani, Bologna 1985, 403^112; uö., Una nuova collezione egiziane al Museo Civico Archaeologico di Bologna, Pisa 1994, 97; Cesaretti, M. R, Bologna 1990, 223-5, No. 174; Vassilika, E., Egyptian Art (Fitzwilliam Museum), Cambridge 1995, 108, no. 50; Schlick-Nolte, B., in Liebieghausmuseum Alter Plastik Bd 11, Frankfurt am Main 1991, Kat. No. 84, 175-181; Haslauer, E., in Seipel, VJ.,Das Vermächtnis des Pharaones. Meisterwerke aus den Ägyptisch-Orientalischen Sammlungen des Kunsthistorischen Museums, Wien-Zürich 1994, 280-1, No. 206; Moorey, P. R. S., Ancient Egypt (Ashmolean Museum), Oxford 1988, 57, No. 44. 51 Cooney, J. D., Glass Sculpture in Ancient Egypt, Journal of Glass Studies 2 (1960) 10-43.