Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?

port személyeivel hozta összefüggésbe E. Rogge Horemahbit királyi írnok és királyi ismerősnek az ugyanezen filiációt mutató bécsi szobortalapzat-töredékét.

52 A térdelő, alkarját és kezeit combján nyugtató (him gesztus?) bazalt szobor készítési idejét - részben típusa alapján - Rogge a kora szaiszi korra tette. Bár provenienciája ismeretlen, az apa, Ham-Honszu itt megőrződött titulussora lényegében a család tisztviselőinek működési körzetét is elárulja: „királyi ismerős, hm hn (?), a testtagok biztos kezű megformázója smnw-hr-ben, Amon istenszolga papja".

53 Szemenu-Hor (,JLorusz lúdjai") a 21. felsőegyiptomi kerületnek legelőször a Középbirodalomban említett fővárosa volt,

54 melynek egyelőre csak necropolisát fedezték fel a maidumi és el-listi piramisok között elterülő Kafr Ammar/Tarchannál. A Középbirodalmat követően az első adatok innen a 25/26. din.-ból származnak, már ekkor 2 sírból (No 10 és 34) dokumentálható a „testtagok építője" papi cím,

55 mely a késői kor végén, a görög-római korban válik gyakoribbá. E cím Kafr Ammar fö istenére, Chnumra és itteni papságára vonatkozik, aki ősi teremtő istenként mind az embereket, mind az isteneket megformázta, megépítette (kd), sőt emellett az újrateremtés aktusaiban is részt kapva, jótéteményei a túlvilágra is kiterjedtek:

56 ő a halott Osiris megformálója, tagjainak újra alkotója. Mivel nem zárható ki, hogy a budapesti bronzot eme 1. dossziéba foglalt emlékekhez csatolhatjuk, itt kell egy lehetséges összekötő kapocsra utalnunk. Chnumot teremtő ősisteni mivolta, a teremtés műveletének kézműves módszerekkel való megvalósítása közelítette Memphis teremtő kézműves istenéhez, Ptahhoz, (Ptah-Tatenenhez), és - feltehetően rajta keresztül - Imhotephez is.

57 2. dosszié Egy másik Ham-Honszimak, Taserit-net-Jah szülöttének nagy gonddal kidolgozott, stilisztikailag a 26. din.-ra datálható usébtijei

58 valamint kanopuszedényei ismertek.

59 3. dosszié A havannai Museo Nációnál egy ismeretlen lelőhelyü, a contextus szerint heliopolisi eredetűnek tartható sztéléjén találkozhatunk ismét e névvel. Az elhunyt Ham-Honszu számára, aki életében az „Amon istenszolga papja, sm-pap" címet viselte, a 26. din.ban (kb. II. Pszammetik alatt) állíthatták e sztélét emlékül hozzátartozói.

60 52 Rogge, E., Statuen der Spätzeit (750 - ca. 300). CAA Wien Kunsthist. Mus. 9,36-. Inv.No: KhM ÄS 8573. 53 rh nswt; hm hn; kdw h'.w rwd c

.wj m smn-hr; hm-ntr 'Imn. 54 Gomaà, F., Die Besiedlung Ägyptens während des Mittleren Reiches L, Wiesbaden 1986, 371 ff. 55 Yoyotte, J., Études géographiques I. La „cité des acacias" (Kafr Ammar), RdE 13 (1961) § 9, 72. 56 Abou-Ghazi, D., Favours to the King from Khnum in the Pyramid Texts, in Fs Kákosy, Budapest 1992, 27-32. A Piramisszövegek szerint Khnum építi meg a királyt az égbe emelő hajót, vagy létrát, sőt ő a király testének újraformázója, -egyesítője. 57 Laskowska-Kusztal, Lm. ( 10.j. ). 58 A Comóba, Firenzébe, Braunschweigbe került darabok nem hozzáférhetőek. Másokat ld. SchlickNolte, B. - von Droste zu Hülshoff, V., Ushebtis aus den Sammlungen Hessisches Landesmuseum in Darmstadt I., Mainz am Rhein 1984, 225-226; Depaw, M., Egypte onomwenden. Egyptische oudheden van het museum Vleeshuis, Antwerpen 1995, 154, No. 218; Thirion, M., Notes d'onomastique, RdE 39 (1988) No. 2. 59 CG 4165, 4167-69 (ld. még Thirion, M., RdE 45 [1994] 187). 60 Vö. Lipinska, J., CAA Cuba 1, Mainz am Rhein 1982, 101-2.