Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben

EDUARD VON ENGERTH I. FERENC JÓZSEF KIRÁLLYÁ KORONÁZÁSA BUDÁN, 1867-BEN 1992-ben a Szépművészeti Múzeum Modern Gyűjteménye leltárba vette Eduard von Engerth Zentai csata, valamint a Koronázás című

1 festményeit. Váratlan felfedezésük több egymásra tekert nagyméretű festmény kibontásakor történt. Mindkét mű eltűnését háborús veszteségként tartotta számon a szakirodalom.

2 A képek, a budavári Palota 1851-1857-es felújítását követően,

3 a bécsi udvar megrendelésére kerültek a palotába, „...a díszterembe vezető első előterem keleti falába illesztették három ablakának elfedésével Engerth Edward bécsi festő-tanárnak, az ottani régi képtár igazgatójának megmentett, óriási, földig érő vásznát, a Zentai csatát'

1

. „Másik képe egy kisebb teremben ... az u.n. császári belső előszobában" az 1867-es koronázást ábrázolta (34. kép).

4 A festmények az 1890-1905-ös Hauszmann Alajosféle átépítés

5 után kerültek le a palota falairól. A második világháború utáni zavaros időszakban a Nemzeti Múzeum

6 vette át a romba dőlt épület más műtárgyaival együtt a képeket, majd ismeretlen körülmények között kerültek a Szépművészeti Múzeumba. A koronázás, amely I. Ferenc József magyarországi uralkodása legsikeresebb politikai eseményének, a kiegyezésnek jelentette záróakkordját, a korszak legaktuálisabb témája volt. Az 1848—49. évi szabadságharc leverését követő trónralépésének első - kölcsönösen keserű - évtizede után Ausztria fokozatos politikai elszigetelődése következtében Ferenc József már 1865-től kezdve a magyarokkal való kiegyezés irányába tapogatódzott. Az 1867-es kiegyezés mégis elsősorban Erzsébet királyné és gróf 'Zentai csata, Ltsz.: 92.5.B., olaj, vászon, 510 x 760 cm. Jelezve j.l.: Eduard Engerth 1865; Koronázás, Ltsz.: 92.6.B., olaj, vászon, 430 x 355 cm; Jelezve j.l.: Eduard von Engerth 1872. 2 Engerth, R., Eduard Ritter von Engerth (1818-1897) Malet; Lehrer, Galeriedirektor und Kunstschriftsteller. Beiträge zu Leben und Werk, Wien 1994. 3

Ybl, E., A budai várpalota helyreállítása a XIX. század derekán, in Tanulmányok Budapest Múltjából, Budapest 1956, 307-331,42-43. kép; az itt közölt eredeti felvételek őrzési helye: Zentai csata: OMVH (Országos Műemlékvédelmi Hivatal), Gyűjt. Oszt. Fotótár, ltsz.: 17.284., 17.285., 29.770. és BTM (Budapest Történeti Múzeum) Kiscelli Múzeum Fotótára; Negatív ltsz.: 18061 Koronázás és 25.374/6 x 9 (Zentai csata). 4

Czagány, L, A Budavári Palota és a Szent György téri épületek, Budapest 1966, 80 skk.; itt a szerző tévesen datálja a Zentai csatát az 1870-es évekre. 5 Hauszmann, A., A magyar királyi vár, Budapest é.n. 6 Magyar Nemzeti Múzeum, Átadási jegyzék, kelt 1947. április 29.: „Miniszterelnökség, Egyes Állami Javak Kezelése a budai várpalota tulajdonát képező alant felsorolt ingóságokat megőrzésre átadja a Magyar Nemzeti Múzeumnak."; III/19.-20. sorszám alatt, mérettel megjelölve a következő megjegyzéssel: „19. és 20. tételek alatti képek vakkeret nélkül, hengerre csavarva".