Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben

Andrássy Gyula

7 közös „művének" tekinthető. A magyar nemesség szilárdan ragaszkodott ahhoz a követeléséhez, hogy Ferenc Józsefet koronázzák meg, ugyanis így a koronázás előfeltételeinek megfelelően az ősi magyar alkotmány betartását is garantálnia kellett. A magyar királyok koronázása mindig nagy fontosságú közjogi esemény volt. A szertartásra az országgyűlés székhelyén került sor, pontosan meghatározott - évszázadok során kialakult - tradíció alapján.

8 A magyar koronázások történetében először érte az a kitüntetés a feleséget, Erzsébetet, hogy a királlyal egyszerre, egy időben koronázták meg. Azelőtt a királyné koronázására pár nappal később került sor, hasonló, de nem pontosan a király koronázásával megegyező szertartás keretében.

9 Erzsébet életében ez volt az egyetlen pillanat, amikor az aktuális politikából aktívan kivette részét. A már említett „közbenjárását" köszönték meg a koronázás szervezői - elsősorban gróf Andrássy Gyula - az egyidőben történt megkoronázással. A magyarok számára ekkor vált Erzsébet a magyar nép jóságos gondviselőjévé, ekkor alakult ki a királynő mítosza.

10 Engerth aZentai csata című festményének sikerét követően, feltehetően 1867 tavaszán kapott az udvartól megbízást e jelentős esemény megfestésére.

11 Képe azt a pillanatot örökíti meg, „...mikor a nádori tisztet helyettesítő miniszterelnök, az oltár előtt, tollas föveget magasan rázva, harsány hangon kiáltja el: »éljen a király !« - s egyszerre ezer meg ezer toll lebeg a légben, s ezer meg ezer torok viszonozza a kiáltást..."

12 A koronázás helyszínét, a mai Mátyás-templomot a korabeli leírások alapján fényűzően díszítették. „A kibővített szentélyben aranytól ragyogott a főoltár, remek szőnyegek folytak le a falakon, az óriási oszlopokon pedig, melyeken a kortól meggörnyesztett építmény nyugszik, habos, veres selyemkelme takarta el a gránit szürke szinét, és repkényfűzérek vonultak a csarnokokon végig, míg az egészek hatását szépen fokozták a lobogók,..."

13 A királyon magyar tábornoki egyenruha, a feleségén fehér selyemruha volt. Erzsébet a fején gyémánt koronát, a diadém mögött magyaros főkötőt viselt. Az ezüstfonallal, virágmintákkal gazdagon hímzett szoknya, a fekete bársony fodrokkal és hófehér igazgyöngyfüzéssel díszített felsőrész összességében az ősi magyar hagyományokat követte.

14 Erzsébetet, magyar királynővé koronázásakor, 28 évesen, Európa legszebb 7 A liberális arisztokrata Andrássy gróf, maga is az 1848-as nemzedékhez tartozott. 1857-ben tért haza. Élvezte a magyar liberálisok, de Ferenc József, s még inkább Erzsébet császárné teljes bizalmát is. s Bartoniek, E., A magyar királykoronázások története, Budapest é.n. (1941). 9 A felkenést az esztergomi érsek végezte, de a szent koronát a királyné vállához a veszprémi püspök érintette, a házi koronát pedig a királyné kancellárja tette a fejére. 10 Hamann, B., Erzsébet királyné, Budapest 1992. 11 Boetticher, F., Malerwerke des Neunzehnten Jahrhunderts 1, Dresden 1898, 272. 12 Vasárnapi Újság, Pest 1867, 350. 13 Politikai Újdonságok, Pest 1867, 284. 14 Elisabeth Königin von Ungarn, Kat. Eisenstadt 1991, Wien-Köln-Weimar, 166.