Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)
Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben
uralkodónőjének tartották (35. kép). E jelentős alkalommal több festmény és fénykép készült róla. 15 Engerth maga is részt vett - tanulmányok, vázlatok készítése céljából 16 - a koronázáson, a kép megfestéséhez azonban számos más forrás is rendelkezésére állt. A fennmaradt leírások alapján úgy tűnik, hogy ismerte a koronázás korabeli tudósításait, az eseményről készült metszeteket, rajzokat (36-37. kép), valamint a jelentős közéleti szereplők portréit. Az uralkodópárról már korábban készített önálló portrékat. 17 Bizonyos, hogy a leírások közül elsősorban a Koronázási Emlékkönyvre 18 támaszkodott, amely pontosan ismertette a résztvevőket és a ceremónia alkalmával betöltött szerepüket. E dokumentum leírása és a festmény bizonyos részletei között eltéréseket figyelhetünk meg. Nehezen dönthető el, hogy talán a forrásként felhasznált metszetekről vette át kontroll nélkül bizonyos személyek helyét, szerepkörét - melyeken előfordult, hogy tévesen ábrázoltak egyes méltóságokat -, avagy a részletesség igényével készült emlékkönyv a pontatlan. 19 A festményhez készült, bécsi magántulajdonban lévő vázlat, valamint az Engerth életét feldolgozó monográfia és kiállítási katalógus alapján 20 bizonyított az a feltételezés, hogy pontos elvárás alapján szerkesztette meg a festményt, ahol a résztvevők helye és felismerhetősége is fontos volt. Ez az egyetlen ismert olyan vázlata a műnek, amelyen a végleges kompozíciót vethetjük össze a képpel. Az elkészült munkán nem sok változást tapasztalhatunk, csupán az előtér szerkezete vált mozgalmasabbá, ami az egész alkotás javára szolgált. A képen hangsúlyos szerepet kaptak a kormány tagjai, akik a királlyal pontosan szemben csoportosulnak. 21 Érdekes, hogy közöttük Deák Ferencet is megjelenítette, 15 Csontosi, J.-Peregriny, J. (szerk.),^ Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában 1892. évi aug.l5-25-i a Koronázási Jubileumi feliratokból és Magyar koronázási képekből rendezett kiállítás kalauza, Budapest 1892, 54-63; Kat. Erzsébet, i.m. (14.j.) (A képzőművészeti ábrázolásokat összeállította: Cennerné Wühelmb Gizella.) 16 Engerth, i.m. (2.j.) 53; Eduard von Engerth, Kat. Historisches Museum der Stadt Wien, Wien 1997, 87-88. 1997 tavaszán, amikor tudomást szereztünk a kiállítás tervéről, megkerestük a szervezőket, akik örömmel fogadták az értesülést a festmények meglétéről, amelyek így be is kerülhettek a katalógusba. 17 Schidh, R.E.V., Eduard v. Engerth - Beiträge zu einer Biographie des Künstlers und seines Kreises, Wien 1915; Engerth, i.m. (2.j.) 19. és 20. ábra; Kat. Engerth, i.m. (16.j.) 67-69, 115. 1X Falk, M.-Dux, A., Koronázási Emlékkönyv, Pest 1867. „Természet után rajzolt 20 illusztrációval, Kollarz, Kriehuber, Katzler és Jankótól". 19 Csontosi-Peregriny, i.m. (15.j.); így pl. Ferenc József jobbján a kivont pálossal a magyar királyi főpohárnok Zichy Ferenc gróf helyett, a magyar királyi főlovászmester helyettesét, gróf Zichy Ödönt ábrázolja, aki a királyi palotából indult koronázási menet során vitte a kivont pallost, „födetlen fővel lóháton". Ugyanígy téves a sorban következő magyar királyi főudvarmester helyettesének, gróf Zichy Manónak ábrázolása itt a pálcával, aki szintén az említett menetben vitte azt, a koronázási templomban ezt a tisztet a magyar királyi főudvarmesternek kellett betöltenie. 20 Kat. Engerth, i.m. (16.j.) 67: „Die Königskrönung in Ofen", 1867, toll, ceruza, négyzethálós papir kartonra kasírozva, 50 x 72; Erre utalnak a vázlaton pontosan megjelölt betű- és számjelek. 21 A kiegyezés utáni első magyar kormányban a 48-as örökséget a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula mellett elsősorban a filozófus-politikus Eötvös József báró képviselte, aki a kormányban a vallásés közoktatásügyi miniszter lett. A pénzügyminiszter Lónyai Menyhért, igazságügy-miniszter Horváth Boldizsár, a földmüvelés-, ipar- és kereskedelmi tárca Gorove Istváné, a belügyminiszter Wenckheim Béla volt, a király személye mellé rendelt miniszter Festetich György, végül a munka- és közlekedésügyi miniszter gróf Mikó Imre volt.
