Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

Fuit enim Maria liber. Megjegyzések az író gyermek és a tintát kiöntő ördög ikonográfiájához

Volt hagyománya jó és rossz erők harca ábrázolásának János evangéliumának elején: pl. a kígyót legyőző sas az ige győzelmét szimbolizálja a világ bűnei felett.

93 Szent Ágostonig visszavezethető hagyomány szerint János prológusának első szavai döntő érvnek bizonyultak az eretnekek ellen.

94 Erre a hagyományra az Evangélista néhány 11-12. századi ábrázolása is utal. Az 1020 körül Canterburyben készült Eadui Evangeliárium Szent Jánosa pl. eltapos egy Arius feliratú kis alakot. Irásszalagján a Prológus kezdete olvasható, míg ellenfeléén az erat tempus quando non erat szavak.

95 Ördögüzéshez is felhasználták az In principio erat verbum-ot.

96 Szent János evangéliumának kezdőszavain kívül egyéb okokból is közel került az író gyermekhez. Egyrészt azért, mert az ő látomása volt az a bizonyos lepecsételt könyv, (Apokalipszis 5,1 ), amit Mária szeplőtelen ölével azonosítottak, és lett az író gyermek ábrázolások központi témája.

97 Másrészt a hóráskönyvek miniatúrákkal is illusztrált imáiban a donátor gyakran fordul egyszerre őhozzá és Máriához segítségért, márpedig az „ige testté válása" mellett a közbenjárás az író gyermek típus fő tartalma. A Très Belles Heures de Notre Dame egy lapján, az O intemerata ima illusztrációjaképp háromszor jelenik meg Evangélista Szent János Mária társaságában. A fő ábrázoláson egymás mellett trónolnak, és mindketten nyitott könyvet mutatnak a nézőnek, az evangélista tollat tart jobbjában. Az iniciáléban a keresztrefeszítettet siratják, abas de pageon pedig, az Úr két oldalán térdelve, közbenjárnak egy imádkozó hercegért (VI. Károly vagy Jean de Berry).

98 Ugyanezt az Istenszülő Máriát dicsőítő imát más esetekben a gyermekét tartó Mária, és kelyhet illetve könyvet, továbbá pálmát tartó Evangélista Szent János képe illusztrálja.

99 93 Wittkower, R., Eagle and Serpent. A Study in the Migration of Symbols, JWCI2 (1938-9) 321, 52/ l. kép. 94 Szt. Ágoston: Enarrationes in Psalmos CI-CL (CCSL, XI, Tumhout 1956, 1605, 1606.) Ld. még pi. Bede: Homilia I, 8: János evangéliumának kezdetével cáfol rá az eretnekekre, akik szerint „si ergo natus est Christus, erat tempus quando ille non erat". (Idézi: O'Reilly, i.m. [85.j.] 180). 95 Hannover, Kestner Museum, MS WM XXIa 36: O' Reilly, i.m. 178 és 38. kép. Ld. még pl. Stephen Harding bibliáját is, Dijon, Bibliothèque Municipale MS 15 fol. 56v (Cahn, W., A Defense of the Trinity in the Cîteaux Bible, Marsyas 11 [1962-4] 59-60). 96 Ezt a tényt van Gelder is említi, i.m. 178. v.o. Heckscher, W.S., Relics of Pagan Antiquity in Mediaeval Settings, JWC1 1 (1937): a 216. oldalon példaképp annak az 1. századi achat kámeának a feliratára utal, amit V. Károly 1367-ben adott a chartres-i katedráiisnak. 97 Ld.a 33. jegyzetet, vagy pl. Meister Heinrich 14. század végi - 15. század eleji Nürnbergben tartott prédikációját, idézi: Schreiner, i.h. (1970) 1456. 98 Paris, Musée du Louvre, Cabinet des Dessins R.F.2024. Meiss, i.m. (40.j.) vol. II. 37. kép. A középkori francia művészetben viszonylag gyakran előfordul, hogy Mária pendantjaként az Evangélista, és nem a Keresztelő Szent János jelenik meg a Deesisben. Panofsky, E., A Parisian Goldschmith's Model of the Early Fifteenth Century? in Beiträge für Georg Swarzenski zum 11 Januar 1951, Berlin 1951, 81-82. 99 Pl. Bohun zsoltároskönyv, Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, cod. 1826 fol. 157; „Petit Heures", Párizs, Bibliothèque Nationale, 18014 fol.120, Berry herceggel. Ld. ajelen tanulmány 25. képén fentről a második széljelenetet is az egymás mellett ülő Máriával és Jánossal.