Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
ACTUALITÉS DU MUSÉE-MÚZEUMI HÍREK - Velencei festők kiállítása
A kiállítás utolsó leletegyüttesét a fülke külső falán elhelyezett sarúnai töredékek alkotják. A szépen faragott domborművek töredékességük ellenére értékes dokumentumai az egyiptomi síkművészet fejlődésének a Ptolemaiosz-kor kezdeti időszakában. NAGY ISTVÁN VELENCEI FESTŐK KIÁLLÍTÁSA „Te évszázadok kegyence" A festők és Velence A velencei iskola mintegy 300 képével a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának leggazdagabb és legteljesebb gyüjteményrésze. Ennek ellenére még tanulmányok is ritkán jelentek meg e témából, összefoglaló jellegű munka pedig még nem készült róla. Eddig csupán egy-egy részterület feldolgozása történt meg. 1 Ezért volt indokolt a gyűjtemény 55 festményének amerikai bemutatása, melyet tudományos igényű katalógus kísért. 2 Hazatérése után, a gyűjtemény arányainak megfelelően kibővítve, Budapesten is bemutattuk velencei festményeink legjavát a Velence-rajongó Kosztolányit parafrazeáló címmel. A kiállítást a nagyközönségnek szánt, mind allO képet színesen reprodukáló katalógus kísérte. 3 Mind az amerikai, mind a budapesti bemutató csatlakozott az elmúlt évek jelentős velencei kiállításaihoz (Bonn, Frankfurt, Gorizia, London, Milánó, New York, Párizs, Velence), az előkészítés azonban több mint tíz évvel korábbi időszakra nyúlik vissza. 1985-86 azonban táján a washingtoni National Gallery of Artot például még jobban érdekelte volna egy heterogén „mesterművek" kiállítás, mint a javasolt velencei remekmüvek. Az amerikai körúton bemutatott 55 kép az ottani közönség igényeit volt hivatva szolgálni és a képek jó állapotának szempontja mellett a válogatás jogával felruházott minneapolisi kolléga személyes ízlése határozta meg a bemutatandó festmények sorát. Ezzel szemben a budapesti kiállításon kétszer annyi müvet láthatott a közönség, mint Amerikában és a jelenleg kevésbé népszerű, elsősorban 17. századi, seicento festők bevonásával (pl. Padovanino, Muttoni) a gyűjtemény teljességének érzékeltetésére, a ' Léderer, S., A Szépművészeti Múzeum velencei mesterei, Budapest 1906, szinte kizárólag a reneszánsz müvekről; Katonáné Czobor, Á., Olasz művészet a XVIII. században, Kat. Budapest 1952. a velencei settecento képekkel csak a többi itáliai iskolával együtt foglalkozott. Garas Klára egyedülálló portrégyűjteményünket illetve 18. századi festményeinket dolgozta fel: Olasz reneszánsz portrék, és A velencei settecento festészete, Budapest, Corvina, mindkettő több kiadásban és nyelven: 1965, 1973/4, 1981 és 1968, 1971, 1977); Garas, K., Catalogue of the Seventeenth - and Eighteenth - Century Venetian Paintings in the Budapest Museum of Fine Arts, Kézirat 1992. 2 A kiállítást Treasures of Venice. Paintings from the Museum of Fine Arts Budapest címen Atlanta. Seattle, Minneapolis és Detroit múzeumaiban rendeztük 1995-96 folyamán; Id. SzMKözl. 85 ( 1996) 169. 3 „Te évszázadok kegyence" A festők és Velence. 1996. június 11.- szeptember 4. Barkóczi István szerkesztésében és bevezetőjével, Dobos Zsuzsa, Tátrai Vilmos és Barkóczi katalógustételeivel.