Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
Pier Francesco Cittadini két új tájrajza
házassága eltérítette; végleg itt maradt. Művei Oretti szerint messze eljutottak, Bolognán kívül Velencébe, Veronába, Rómába, Nápolyba és Franciaországba. 7 Mivel egykori müvei közül ma már kevés ismeretes és a meglévők datálására sincs elég támpont, fejlődésének kronológiáját szinte lehetetlen rekonstruálni. 8 Különösen táj ábrázolásai vonatkozásában hiányosak az ismereteink. Az Évszakok, amelyekből kettőt a bolognai Collezioni Comunali d'Arte, kettőt a modenai Galleria Estense őriz, s amelyeket még Bolognában készített 9 feltehetően az 1640-es évek első felében, nem valódi tájképek, inkább virág- és gyümölcsgirlandba komponált figurális jelenetek tájképi elemekkel. 10 Ezeket Francesco Albani műveivel szokták párhuzamba állítani. Nagyobb a táj jelentősége a drezdai Gemäldegalerie Lót és lányai, valamint Az Angyal megjelenik Hágáinak című képein, amelyeken már látszanak a Rómában szerzett tapasztalatok, főleg Pier Francesco Mola műveinek ismerete. 11 Az alakok kisebb léptéke miatt még nagyobb a táj jelentősége az Eugenio Riccomini által magángyűjteményekben felfedezett Táj vadászatra indulókkal (Bologna, Boschi-gyüjtemény) és Táj karavánnal (Sasso Marconi, Bevilacqua-gyűjtemény) című képeken. 12 E két nagyméretű festmény szélesen kitáruló tájat ábrázol az előtérben zajló zsánerjelenet mögött, s bennük több a reális elem, mint Albani, Domenichino, vagy a dekorativitásáról ismert Grimaldi tájain. Ahogy azt Riccomini megfigyelte, az utóbbi képen a háttér napfényben fürdő völgyében azonosítható a Villa Bevilacqua a hozzá vezető híddal és az Északi-Appenninekhez tartozó Sasso kőtömbje. 13 A topografikus táj ábrázoláson kívül a tájkivágat, a kompozíció is figyelemreméltóan modern: az áttetsző lombkoronák az alacsony horizont - a szinte enyhe alulnézeti ábrázolás - következtében a széles égboltra rajzolódnak, a diffúz fényben úszó táj boldog és nyugodt hangulatot áraszt. A pásztorai és a realista táj sajátos keverékével állunk szemben, ami kompozíciójában és hangulatában számos 18. századi bolognai művész, köztük Nunzio Ferrajoli (16611735), 14 Donato Creti, Domenico Maria Fratta művei előzményének tekinthető. Továbbiakat Cittadini tájmüvészetéről csak a rajzai alapján állapíthatunk meg. Tájábrázolásait a rajzain is gyakran kombinálja zsánerjelenetekkel, épületekkel, 15 amelyekkel a mindennapi tevékenység közelségébe hozza az Annibale Carracci által létrehozott, Domenichino, Albani és Grimaldi által továbbfejlesztett ideális klasszikus tájtípust. A művész már Milánóból magával hozhatta a zsáner és a táj iránti fogékonyságot, ahol a művészeti élet fő irányítója, Federico Borromeo kardinális Jan Brueghel és 7 Riccomini. E., Pier Francesco Cittadini, Arte antica e moderna, nos.13-16 (1961 ) 362. 8 Riccomini, i.h. 367. 9 Crespi, L., Felsina Pittrice, Vite de pittori bolognesi, Tomo III che serve di supplemento all opera del Malvasia (Roma 1769), ed. Bologna 1980, 127. 10 Reprodukálva: Roio, i.h. 169-174. k.; Mázza, A., La pittura a Bologna nella seconda metá del Seicento, in Emiliani, A. és mások. La pittura in Emilia e in Romagna. II Seicento, Milano 1994, 248. 1 'Reprodukálva: Riccomini. i.h. 173a, 173b k.; Roli, R.,Pittura bolognese 1650-1800, dal Cignani ai Gandolfl, Bologna 1977, 359a, 359b k. 12 Reprodukálva: Riccomini, i.h. 178a, 178b k. 13 Riccomini, i.h. 371. 14 Művészetéről lásd: Roli, i.m. 197, 258, és 360 a-b-c-d k., valamint 361 a-b k. 15 Lásd Kurz, O., Bolognese Drawings of the XVII and XVIII Centuries in the Collection of Her Majesty the Queen at Windsor Castle. With a New Appendix to the Catalogue by Henrietta McBurney, Bologna 1988,24-29. k., 31. k.
