Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
Pier Francesco Cittadini két új tájrajza
PIER FRANCESCO CITTADINI KÉT ÚJ TÁJRAJZA Cittadiniről a források, mint kedvelt és sokoldalú festőről emlékeznek meg, aki sokféle műfajjal foglalkozott: „storie, frutti, animali e paesi, tanto freschi e ben toccati, con introduzione di balli, di spettacoli, di mercati, e feste civili, e rurali, ch'é una delizia vederli." 1 Már ötéves korában elkezdett rajzolni 2 és érett művészként kora keresett festője lett. Fö működési helyén, Bologna városában egyetlen gyűjteményből sem hiányoztak alkotásai, megtalálhatók voltak a nemesek palotáiban, de a kereskedők és polgárok házaiban is. Ezt nemcsak az életrajzi források állítják, hanem a bolognai Archivio di Stato 17. és 18. századi gyűjteményi leltáraiban végzett újabb kutatások is megerősítik. 3 Munkássága azonban ma már hiányosan ismert. Míg a fennmaradt müvek alapján könnyebb képet alkotni csendéletfestői és portretista működéséről, kevés a vallásos és mitológiai tárgyú figurális képe és csupán néhány tájfestménye ismeretes. 4 Mint tájképművész ezért inkább a rajzai alapján ítélhető meg, amelyek viszont főként ezt a témakört képviselik. Pier Francesco Cittadini, il Milanese (Milánó 1616-1681 Bologna) a milánói pestisjárványban 1630-ban fiatalon elhunyt Daniele Crespinél kezdte tanulmányait, 5 majd Bolognába települve 1634 körül Guido Reninél folytatta, ily módon képzése egyesítette a lombardiai lírai naturalizmust a bolognai klasszicizmussal. A táj iránti érdeklődése feltehetően már Bolognában kialakult. Malvasia szerint kapcsolatban állt egy bizonyos „Fiammingo da' Paesi detto Monsú ..."-val, akit a szakirodalom még nem tudott azonosítani. 1645-46-ban vele ment Rómába, ahol közös képeket festettek és megismerkedtek a városban dolgozó nemzetközi festőgárda - köztük a bambocciantik, az italianizáló németalföldi zsánerfestők - müveivel. Azonban társa megítélése szerint, amit Malvasia idéz, Cittadininek nem sok „irigyelni valója" akadt. 6 Az 1645-50 közötti évekre tehető római tartózkodása alatt nyilván jó felvevőpiacot talált képeire, mert ott akart letelepedni. Ettől az elhatározástól azonban 1653-ban Bolognában kötött Ezúton köszönöm Pankaszi Istvánnak a Szí. Emerentia fája című rajz restaurálását, aminek eredményeként láthatóvá vált a hátoldalon lévő rajz. 1 Orlandi, P.A., Abecedario pittorico, Bologna 1704, 320. 2 Malvasia, C.C., Vite di pittori bolognesi (Appunti inediti), ed. Arfelli, Bologna 1961, 67. 3 Roio, N., Pier Francesco Cittadini detto il Milanese, in Negro, E.-Pirondini, M., La Scuola di Guido Rem. Modena 1992, 165, 1X0-185. 4 Munkásságáról összefoglalóan lásd Roio, i.A. 165-178. 5 Malvasia 1961, i.m. 67. 6 Malvasia 1961 .i.m. 70-71.