Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
17. századi német mesterek és müvek: A barokk Közép-Európában
zeum katalógusai (1954,1967) nem említik (17. kép). 13 A hagyományos, ma már nem látható megjelölés hitelt érdemlőnek látszik, a kép ábrázolása, előadásmódja teljes összhangban van a nürnbergi festő Franz Rösel von Rosenhof (1626-1700) stílusával, felfogásával. A műfaj, amelyhez a kép tartozik, a kisállat- és természetábrázolás a 17. században Németországban és Németalföldön különösen népszerű volt, s a Nürnbergben és Bécs számára is dolgozó Rösel von Rosenhof a műfaj jól ismert és kedvelt képviselői közé tartozott. Miként arról Joachim von Sandrart életrajz beszámolója, a Teutsche Académie beszámol (1675), 1666-ban egy művész-versengésnél még a hírneves Christoph Paudissal szemben is előnyben részesítették: 14 ez alkalommal egy drámai jelenetet örökítettek meg, amint egy „farkas széttép egy bárányt" (Freysing). Általában azonban Rösel békés, csendéletszerű ábrázolásokkal foglalkozott, a pihenő nyúl, amint az a budapesti képen is látható, gyakran, s több változatban szerepel alkotásain. Egy 1665-ös, jelzett rokon ábrázolása az augsburgi képtárban található, egy másik, 1678-ból a Schönbomok pommersfeldeni galériájában (18. kép), egy továbbiról a prágai Strahovi-gyűjtemény anyagából kapunk hírt. A régi inventárokban és leírásokban is többször idéznek Franz Rösel von Rosenhof neve alatt nyulat ábrázoló festményeket. Említik Rösel egyik Nyúl képét a Liechtenstein hercegek bécsi vételi listáján 1679-ben, egy Nyúl s egy Ülő nyúl szerepel 1669-ben egy Esterházy Pál herceg iratai közt található képjegyzéken is. A „mintegy életnagyságú nyúl a szabadban" megjelölésű Rösel kép - jelezve 1674-ből - a 19. század végén bécsi magángyűjteményben bukkant fel. 15 A budapesti festmény, amely 1884-ben Bikkessy László ajándékaként került a Nemzeti Múzeumba, tökéletesen beleillik az ismert és idézett müvek sorába, a nyúl s körülötte a növényzet a facsonkokkal, az elszórt virágok, tövisek a mester kedvelt motívumai közé tartoztak. Rösel ábrázolásköre szűk volt, a kis állatokon kívül esetenként még tájképeket festett vadászjelenetekkel, konyhabelsőket és gyümölcs csendéleteket többnyire kicsiny méretben, fára vagy vászonra. Sok képéhez párdarab is készült s legtöbbjüket jelezte. Azoknál a müveknél, amelyeknél nem találunk jelzést, a stílusjelek és bizonyos motívumok alapján nagy valószínűséggel megállapítható a szerzősége. 16 Jóllehet az inspiráció ehhez a képtípushoz és ábrázolásmódhoz 13 Ltsz.: 1057, olaj, vászon, 47 x 61,5 cm, 1884 Magyar Nemzeti Múzeum. Ld. Az Országos Képtár műtárgyainak leíró lajstroma, Budapest 1897, 610 (,,F. Rosenhoof Rooshoof'); A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának leíró Katalógusa, Budapest 1900, 440. 14 Sandrart, J.v., Teutsche Académie der Bau-Bild-und Mahlerey Künste, Nürnberg 1675, új kiad. szerk. Peltzer, R.A., München 1925, 349. Paudiss képe Ingolstadtban, Rösel von Rosenhofé Bambergben található (Münchenből, ltsz.: 1001, olaj, vászon, 122 x 187 cm), mindkettő szignálva és datálva 1666-ból. 15 Thieme Becker XXVIII, Leipzig 1934, 499; Fleischer, lm. 42, 221; Barock in Nürnberg, Kat. Nürnberg 1962, 71 skk. A végső soron Dürerre és Hans Hoffmannra visszanyúló ábrázolás csak nagyon általános megjelöléssel szerepel a jegyzékekben, ezért az egyes tételek azonosítása a fennmaradt képekkel - esetünkben a budapestivel lehetetlen. 16 A régi leltári bejegyzések, de a stílusjegyek is arra utalnak, hogy a pannonhalmi Apátsági Képtár egy kicsiny képe madárfészek ábrázolással (ltsz.: 55.37, olaj, vászon, 34 x 30 cm) feltehetően ugyancsak Rösel müvének tekinthető. Ld. Takács, I. (szerk.), Möns Sacer, 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Pannonhalma 1996, III. köt., 113. A.82. Egy a hátoldalon „Rosenhoff 1695" feliratot feltüntető Medvevadászat kép (olaj, vászon, 39,5 x 49 cm) a budapesi Ernst Múzeum 1921. és 1923. évi aukcióin szerepelt, jelenleg lappang.
