Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

17. századi német mesterek és müvek: A barokk Közép-Európában

17. SZÁZADI NÉMET MESTEREK ÉS MŰVEK: A BAROKK KÖZÉP-EURÓPÁBAN A 17-18. századi német festészet anyaga a budapesti Szépművészeti Múzeumban és a magyar gyűjteményekben különlegesen gazdag és átfogó. A történelmi körülmé­nyek, a szoros kulturális kapcsolatok biztos alapot nyújtanak ehhez a gazdagsághoz, a kutatások az állandó müvészvándorlás, a kölcsönhatások, a határokat átlépő műpárto­lás és élénk műkereskedelem összefonódó szövevényére utalnak Közép-Európában. E területre vonatkozóan azonban még sok minden tisztázatlan maradt, ismereteink az egyes mesterekkel és müveikkel, a különböző régiók és művészeti ágak fejlődésével kapcsolatban nagyon is hézagosak. A Szépművészeti Múzeum német és osztrák fest­ményeit bemutató katalógus összesen mintegy 360 képet, 120 festő alkotását készül közzétenni, mintegy harmadával többet annál, mint ami a legutóbbi, 1967-es kataló­gusban szerepelt. 1 Részben új szerzeményekről, részben új meghatározásokról van szó, olyan müvekről is, amelyek eddig ismeretlenül a múzeumi raktárakban lappangtak s most napvilágra kerülhettek, de olyan alkotásokról is, amelyek magángyűjtemények­ből bukkantak fel. Minthogy azonban a katalógus megjelenése, mind a rövidített, mind az átfogó tudományos változatban, bizonyára még hosszabb időt vesz igénybe, indo­koltnak tűnik, hogy a legfontosabb eddigi kutatási eredményeket legalább részben is­mertessük. Különös figyelemre tarthatnak számot a 17. századi német festők és Magyarorszá­gon fellelhető, javarész eddig ismeretlen vagy figyelmen kívül hagyott alkotásai, annál is inkább, mert a művészettörténetnek ez a fejezete még alaposabb feldolgozásra vár. A korszak vezető mestereiről készültek ugyan monográfiák, disszertációk, kiállítás­katalógusok, az egyes országok és régiók festészeti emlékeink feltárása, bemutatása azonban még számos vonatkozásban várat magára. A Szépművészeti Múzeum anya­gának feldolgozása több ponton is közelebb vihet a még nyitott kérdések megoldásá­hoz, a történeti összkép teljesebbé tételéhez. A legjelentősebb új szerzemény a 17. századi német festészet köréből Johann Heinrich Schönfeld (1609-1675) kicsiny remekműve, Jákob harca az angyallal (11. kép). A budapesti magángyűjteményből 1994-ben megvásárolt festményt a szakiroda­lom jól ismeri és értékeli, ezért itt csak a fontosabb, közelebbi adatokat idézzük. A 1 Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967.

Next

/
Thumbnails
Contents