Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
17. századi német mesterek és müvek: A barokk Közép-Európában
rézre festett kép hátoldalán korabeli felirat „Anzeriche flamingo' 1 olvasható. 2 Ez volt olasz módra az egykori elnevezése Hans Heinrich Schönfeld festőnek, aki az 16331650-es években Itáliában, Rómában és Nápolyban működött. Hasonló formában szerepel ez a megjelölés a mester néhány más müvén is, pl. a Bacchus diadalát ábrázoló nápolyi festményen. A festőién könnyed előadásmód, a világos színezés is teljes összhangban áll Schönfeld fiatalkori, itáliai korszakából származó műveivel. A kép közelebbi eredetét eddig nem sikerült meghatározni; a bécsi műkereskedelemben bukkant fel 1925 körül és szerepelt az olasz barokk festészet kiállításán 1937-ben a bécsi Galerie Sanct Lucasban. Onnan vásárolta meg Bedő Rudolf budapesti gyűjtő: 1994-ig családja tulajdonában maradt. A Szépművészeti Múzeum további, korábbról már ismert Schönfeld műveivel kapcsolatban néhány új kutatási eredmény közzétételére nyílik alkalom. A nagyméretű, jelzett festménynek, Aeneas kimenti apját, Anchisest Trójából -melyet 1970-ben sikerült azonosítani - egy kicsinyített másolata került elő a müncheni Bayerisches Nationalmuseumban (12-13. kép). 3 Az utólagos „Joh:Schönfeld. Pinxif feliratú kép kandalló díszítéséhez tartozott és Costa gróf müncheni, Burgstrasse 12. szám alatti házából származik. Costa gróf a házat 1720-ban szerezte, a kandalló kályhalapján 1721es évszám olvasható. A mintául szolgáló nagy Schönfeld festmény ebben az időben még alighanem Dél-Németországban, feltehetően Münchenben vagy környékén volt. Az egyező méret alapján a kép azonosítható azzal a festménnyel, amely „CJ: Aeneas apját Anchisest viszi" megjelöléssel az Esterházy hercegek 1820. évi bécsi inventárában szerepelt párdarabjával, az Aeneas átadja a fegyvereket Didónak képpel együtt. Az Esterházyak pottendorfi kastélyából 1867-ben a gyűjtemény egy részével 4 Pestre kerültek eladásra, s 1933-ban együtt szerepeltek további Esterházy-képekkel Budapesten az Emst Múzeum árverésén. Az Aeneas és Didó ábrázolás - helyesen Venus átadja a 2 Ltsz.: 94.3, olaj. réz, 31 x 23 cm. Kiállítva: Italienische Barockmalerei, Galerie Sanct Lucas, Wien 1937, 116. sz.; Johann Heinrich Schönfeld, Museum Ulm 1967, 33. sz.; Válogatás magyar magángyűjteményekből, Kat. Nemzeti Galéria, Budapest 1981, 110. sz.; Ember, I. Chiarini, M. (szerk.), Rembrandt, Rubens, Van Dyck. Italiensehnsucht nordischer Barockmaler, Kat. Bad Homburg - Wuppertal 1995, 33. sz. Irodalom: Voss, H., Johann Heinrich Schönfeld, ein schwäbischer Maler des 17. Jahrhunderts, Biberach 1964, 31; Garas, K., J.H. Schönfeld és J. Heiss müvei Magyarországon, SzMKözl 34-35 (1970) 216-220; Pée, H., Johann Heinrich Schönfeld. Die Gemälde, Berlin 1971, 203, 145. sz.; Mojzer, M.,XV1I. és XVIII. századi német és osztrák képek, Budapest 1975, 19. t. 3 Garas, i.h. 111. korábban Johann Spillenbergernek tulajdonítva. Ltsz.: 9789, olaj, vászon, 229 x 154 cm, j.: JHS (összevonva). Másolata: München, Bayerisches Nationalmuseum, ltsz.: R 8724 2c, a famunkát az udvari asztalosnak, Adam Pichlernek tulajdonítják, 1720 körül. Az adatokért és a fényképért a müncheni múzeumnak tartozom köszönettel. 4 Melier, S., Az Esterházy Képtár története, Budapest 1915. 224, 10. sz. inventarium: „No. 653 CJ: Aeneas trägt seinen Vater Anchises. L. 7.2^4.9: No. 654 D Aeneas überbringt Dido die Waffen. L. 7.24.9". Az 1843. évi pottendorfi inventárban (publikálatlan) 161 -162. sz. a következő későbbi bejegyzéssel: „nach Pest" 24/6/867.
