Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde

Közép-Európában, elsődlegesen Berlinben. Az adott speciális történeti, politikai, geográfiai helyzet tette lehetővé, hogy Berlin (és mellette Weimar, Dessau stb.) a húszas évek elején olyan kisugárzást gyakoroljon, mint Párizs egy évtizeddel korábban. Mind az orosz, mind pedig a német, illetőleg a Németországban kibontakozó nemzetközi művészet Berlin közvetítésével jut el a különböző, helyi centrumokba, így Bukarestbe, Varsóba, vagy Belgrádba. A nemzetközi konstruktivizmusnak éppen Maxy lesz a legfontosabb, sőt - szigorúan véve - egyetlen képviselője Bukarestben, mivel Janco a nemzetközi áramlatok közül, korábbi tevékenysége révén inkább a dadához, és nem az internacionális konstruktivizmushoz kapcsolódik. S ezen túlmenően Janco, hazatérése után a képzőművészetben lemond korábbi geometrikus absztrakt felfogásáról, hogy ezt csak az építészetében juttassa érvényre. Ugyanakkor képei egy sajátos, kubizáló, dekoratív, figuratív stílusban születnek: ez jobban megfelel a korabeli romániai közízlésnek, kevésbé hat provokatívnak, mint Maxy alkotásai. Mindamellett ahhoz, hogy akár Janco, akár Maxy, akár az 1922 után már ismét Romániában élő Máttis Teutsch János, a román avantgarde-ban aktív szerepet játszhassanak, ahhoz szükség volt egy helyi, bukaresti bázisra, ami a zürichi dadától és a berlini avantgárdé központtól függetlenül, autonóm módon tudott létezni, és kikristályosította a lappangó művészeti energiákat további tevékenységre ösztönözve a román alkotókat. A román avantgárdé művészet születése elválaszthatatlan a korabeli szépirodalom kibontakozásától. Úgy tűnik, a radikálisan új kifejezés- és szemléletmód kibontásában az írók haladnak az élen, és viszik magukkal festő és szobrász kollégáikat is (Ion Vinea, Ilarie Voronca, Benjamin Fondane, Stephan Roll). Mintahogyan azt a korabeli művészet egyik legjelentősebb kutatója, Andrei Pintilie leszögezi: „Az avantgardizmus Romániában is létezett: ennek döntő bizonyítéka Urmuz abszurd prózája... a román avantgárdé fellépése csak hivatalosan történt külföldön, Tristan Tzara és Marcel Janco közreműködése révén, de aki (igazán) várta, előkészítette, az Ion Vinea volt... Marcel Janco... Ion Vineaval alapította a Contimporanul folyóiratot, amelyet a «roman konstruktivizmus orgánum»-ának neveztek."

50 A román avantgárdé születése tehát - a külföldi dada előzmények után Bukaresthez kötődik, konkrétan a Contimporanul lap megalapításához, amelynek szerkesztője Ion Vinea költő, s főmunkatársai: Marcel Janco, M. H. Maxy festő, Victor Brauner festő, Benjamin Fundoianu (Fondane) író, Máttis Teutsch János, Milita Petrascu szobrász és mások. Ez az 1922-es dátum Bukarestben mindenképpen cezúrát jelent, sokkal inkább, mint Budapesten a MA születése 1916-ban. A Contimporanul, mintahogyan az alcí50 Pintilie, A, Considérations sur le mouvement roumain d'avant-garde, in Kai. Bucharest in the 1

920 s1940 s, i.m. 27. Vö. még Räileanu, P., szerk. L'avant-garde roumaine, in La Rameau d'om

0 2(3). Bukarest 1995.