Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde

mében is szerepel, konstruktivista folyóirat, vagy legalábbis azt a célt tűzi ki maga elé. így tehát az a paradox helyzet áll elö, hogy az induló folyóirat konstruktivista szellemét leginkább a volt dadaista Janco határozza meg. Kétségkívül az 1922-es év-a nemzetközi mozgalmak tekintetében - sokkal inkább kedvez az egyre inkább tért hódító konstruktivizmusnak, mint a lassanként kifulladó dada mozgalomnak, Andrei Pintilie megfogalmazásában: „a román képzőművészet kezdetei a konstruktivista elméletek recepciójához kötődnek.

1 A konstruktivizmus szóhasználata - Romániában 1922-ben - a Contimporanul folyóirattól indult ki.Valójában, amit a folyóiratot kiadó művész, Janco festészetében 1922-1923-ban képviselt, az egyfajta dekoratív, figuratív „szintetikus kubizmus" volt, messze saját korábbi geometrikus absztrakciójától, s ugyancsak messze az orosz konstruktivisták felfogásától. 1924-ig sem Janco, sem Corneliu Micháilescu, (Bukarest 1887 - 1965 Bukarest), sem Victor Brauner (Pietra Neamt 1903 - 1966 Párizs) sem más, a román festészet megújulásában részt vevő festő nem fogalmazta meg, hogy valójában mit ért az irányzaton. Maga Maxy sem határozta meg, és stílusát illetően 1923 nyaráig - míg Segal műtermében dolgozott - nem vállalt egyértelműen közösséget ezzel a felfogással,^

2 legalábbis annak eredeti értelmezésével. Ha viszont a fogalom körét kitágítjuk - a nemzetközi konstruktivizmus értelmében - akkor abba már Segal művészetét is be lehet vonni.

53 Valójában a konstruktivizmus térhódítására nem a Contimporanul folyóirat 1922es megjelenésével, hanem csak később, 1923- 1924-ben, tehát Maxy hazatérése után került sor. 1923-ban még az egyetlen avantgárdé fórum a Contimporanul folyóirat volt, amelynek szerkesztésébe Maxy hazatérése után aktívan bekapcsolódott, noha a lap profilját inkább csak 1924-re tudta megváltoztatni. 1923 októberében rendezi meg Maxy a bukaresti Maison d'

Art-ban egyéni kiállítását, amely Janco 1922-es tárlatát követi, de annál sokkal merészebb felfogásról tanúskodik. Itt mutatja be Berlinben készült képeit, a Csendéletet, A modern várost (Berlin), az Olaj kutakat, és ^Kubista konstrukciót.

54 Ezek a müvek - ha nem is lehet őket konstruktivista alkotásoknak tekinteni - rokon felfogásban fogantak, avantgárdé szellemük vitathatatlan. Maxy szorosan vett konstruktivista alkotásai inkább csak hazatérése után születnek, ami azt jelenti, hogy a Németországból magával hozott tapasztalatok és az otthoni atmoszféra együttesen rendkívül kedvezően hat rá, legalábbis az első két-három évben. A román avantgárdé mozgalom csúcspontját az 1924-es év jelenti: novemberben rendezi a Contimporanul folyóirat nagyszabású nemzetközi kiállítását - s ekkor publikálja Maxy „Cronometraj-Pictural" (Festői-Időmérés) című képversét,

55 ami a román konstruktivizmus egyik manifesztumának tekinthető. ' Uott. 52 Pavel, i.h. 148. 53 Vö. Davidescu, i.h. (22.j.) 54 Oprea. i.m. o.n. 55 Maxy. M. H.. Cronometraj-Pictural, in Contimporanul III 49, (1924), o.n.