Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)
A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde
túrájáig. Ebbe a körbe Maxy már igen korán, szinte még egész kezdő festőként bekapcsolódott, méghozzá egyenrangú művészként, akinek a teljesítményét elfogadták, akire odafigyeltek. Ez más szóval azt jelenti, hogy Maxy előbb vált Németországban avantgárdé művésszé, mint saját hazájában. A berlini tartózkodás bármilyen rövid is volt (1922-1923 közt nem egészen két év), számtalan új tájékozódási pontot jelentett Maxy számára: nemcsak a sajátosan értelmezett konstruktívizmust, azaz a segali ekvivalencia továbbfejlesztését, hanem a repülőgépből feltáruló látvány képi feldolgozásának kísérletét is-még a jellegzetesen olasz aeropittura kibontakozása előtt. A Pillantás a repülőgépből és a Repülőgépen című festmények - tudomásunk szerint - azóta lappanganak, noha rendkívül érdekes lenne őket a korabeli olasz futurizmus analóg törekvéseivel összevetni. 25 A Der Sturm Galériában kiállított művekre 1923 áprilisában az egyik legjobb művészeti folyóirat, a. Der Cicerone állandó kritikusa, Willi Wolfradt figyelt fel, aki cikkében a repülőgép-szituációkról és a városi tematikájú képek vertikalitásának ritmikus karakteréről emlékezett meg (különös módon abban a tudatban, hogy Maxy magyar művész). 26 Maxy számára a Der Sturm Galériában való önálló kiállítás 1923 elején igen nagy megtiszteltetésnek, az avantgárdé mozgalom fontos elismerésének számított - amiben a kelet-közép-európai mesterek közül nem mindenki részesülhetett. M. H. Maxy és a Der Sturm Galéria egyszemélyü vezetője, Herwarth Waiden között a kapcsolatot nyilvánvalóan Maxy mestere, Arthur Segal teremtette meg, akinél Waiden gyakorta megfordult. A katalógus tanúsága szerint Maxy 25 müvet mutatott be, méghozzá meglehetősen eltérő stílusú alkotásokat: Cigánylány, Clown, Portré ugyanúgy szerepelt itt, mint - a már említett - két repülőgépes kompozíció, valamint a Csendélet (1922), Meissen (1922) képek is, utolsóként a Konstrukció, amiről Willi Wolfradt azt állította, hogy tektonikus dimenzióval rendelkezik. 27 A Sturm-béli önálló kiállításnak Maxy hazájában is igen nagy visszhangja volt: Stephan Roll (Gheorghe Dinu) író, a román avantgárdé egyik támogatója méltatta. 28 Maga Maxy, évekkel később, 193 l-ben úgy emlékszik vissza erre a tárlatra, mint életének egyik fontos eseményére: „1923-ban, amikor Herwarth Waiden az első festészeti kiállításomat rendezte Berlinben, Marcel Janco kiállítása az akkori idők nagy sikerét érte el Bukarestben...' 129 ~ Blick vom Aeroplán és lm Aeroplán című festmények a Der Sturm Galéria 108., 1923 áprilisában megnyíló, M. H. Maxy-nak szentelt kiállítás katalógusában 2, illetve 22-es számon szerepelnek. 26 „Im Sturm werden die Gemälde eines Ungarn H. M. Maxy vorgeführt, teilweis nicht ohne rhytmische Charakterisierung etwa der Aeroplan-situation oder städtischer Vertikalität, aber konstruktivist unsicher in der Gesinnung, das kubistisch - konstruktivistische Idiom nur radebrechend; im Grunde eine Art von Plakatimpressionistik. Das Zwingende fehlt fast stets(,) die Zerlegungstechnik ist kleinlich und ausserlich...." Wolfradt, W., Berliner Ausstellungen, Der Cicerone 15 (1923) 393. 27 üott. 2S Stephan Roll: „Miután Maxy Németországba ment, és az első kísérletek után annak a konstruktivizmusnak a híve lett, amely a kor motorikus dinamizmusából merített, Maxy, a Sturm-kiállítás és látnoki munkássága után - amely nem volt más, mint egy arkangyal önmagával vívott küzdelme - nem maradhatott egy mázoló létrán, sablonnal a kezében." Scurt Circuit. M. H. Maxy, UNU(1929) U.sz. o.n. 29 Maxy, M.H., Contributioni sumare la mnoasterea miscarii moderne delà noi. (Rövid adalék a hazai modern mozgalmak megismeréséhez.), UNU (1931) 33.sz. o.n.
