Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)
A 15-16. századi német és osztrák szobrászat néhány regionális kérdéséhez
A Bevonulás Jeruzsálembe dombormüről tudjuk, hogy korábban sváb körben helyezték el. A budapesti dombormű számlázásáról az 1930-as évekbeli aukciót megelőzően nincs tudomásunk, azonban svábföldi származását kell feltételeznünk a Bevonulást ábrázoló dombormühöz való hasonlósága és ikonográfiái típusának elterjedése miatt. A Bevonulás Jeruzsálembe dombormű datálása - a budapesti domborművei való erős rokonsága alapján - szintén 1520 tájára, de mindenképpen 1512, a wettringeni-oltár elkészülése utáni időre tehető. Erre az onnan átvett drapériamegoldások utalnak. 28 Érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy ikonográfiái szempontból hogyan egészül ki az ábrázolás a dombormű főtengelyében elhelyezett, bort tartó fa vödörrel, mely a Szent Vért szimbolizálja. Talán az oltár elnevezésével lehetett kapcsolatos ez a kiemelés. Az asztalra helyezett báránynak és a Jézus vérére utaló vödörnek együttesen eucharisztikus értelme van. 29 A korábbiakban tárgyalt predellákkal ellentétben a budapesti dombormű nem hangsúlyozza Júdás alakját, csupán az különbözteti meg a többiektől, hogy Jézus feléje fordul. A lehulló morzsákért ágaskodó kutyának szimbolikus értelme van. Jelentését a kánaáni asszony lánya meggyógyításának története magyarázza (Mt 15,22-28 és Mk 7,24-30). Jézus visszautasította a leánya gyógyulásáért könyörgő asszonyt e szavakkal: „Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." A további párbeszéd folyamán az asszony újra kérte a gyógyítást. Jézus újra visszautasította e szavakkal: „Nem helyes, ha elveszik a gyerekek kenyerét s a kutyáknak dobják." Az viszont erősítgette: „De bizony Uram! Hiszen a kiskutyák is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból." Erre Jézus így szólt: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod." Ez a párbeszéd Krisztus küldetésének és az evangéliumnak egyetemességét fejezi ki. A kutya ábrázolása az Utolsó vacsora domborművön a krisztusi áldozat egyetemességét fejezi ki. Az ábrázolt állat ilyen értelmezését indokolja az, hogy mindkét jelenet - a kánaáni asszonnyal történt párbeszéd és az utolsó vacsora - étkezést jelenít meg, s a tápláléknak - már eredetileg a Bibliában is - szimbolikus értelme van, ez pedig Krisztus igéje, illetve maga Krisztus. Érdemes megfigyelnünk a domborművön ábrázolt kutya magatartását. Ez a kutya nem pusztán az apostolok lábánál heverészik, hogy az ábrázolást gazdagítsa, hanem élénken az egyik apostol lábára ugrik, hogy jusson neki abból az ételből, amit az asztalnál esznek. Ez az étel pedig nem más, mint az Eucharisztia, maga Krisztus. 30 Végül egy osztrák körbe tartozó, 1515-1520 táján készült faszoborról szólunk. Az 1989-ben vásárolt alkotás a Holdsarlón álló Máriát ábrázolja (25. kép). 31 A 15. század28 A bevonulás Jeruzsálembe dombormű Evangélista Szent János köpenyének faragásmódja például határozott rokonságot mutat a wettringeni-oltár Keresztvitel dombormüvén Krisztus köpenyének drapériafaragásával. Vö. Bier, i.h. (21. j.) 139, 3. kép. 29 Sachs - Badstübner - Neumann, i.m. (4. j.) 82, 163, 229. 30 Harrington, D.J., Evangelium Máté szerint, Kecskemét - Pannonhalma 1993, 62-63. A kutya ábrázolásának e jelenettel kapcsolatos szimbolikus értelmezését Szmodis István teológusnak köszönhetem. 31 Balogh - Szmodis-Eszláry, i.m. (2. j.) Kat. 51. szám, 73-75. kép. Előtte Török Gyöngyi publikálta: Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1981, Kat. 5. szám, 5. kép. A rövid címszóban vázlatosan, de helyesen határozta meg a szobor származási körét.
