Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)
A 15-16. századi német és osztrák szobrászat néhány regionális kérdéséhez
tói önállósodott a Madonnának ez az ikonográfiái tipusa. 32 Lehetséges, hogy a szobor egy oltár oromzati díszéről származik. A hátoldal és a leomló hajfürtök nagyszerű kidolgozása arra utal, hogy olyan helyen állhatott, ahol ez a rész is látható volt. A szobor Máriát a korszak viseletében mutatja be. A Madonna a stájerországi, 16. század elejéről való müvek közé sorolható, annak ellenére, hogy közvetlen analógiát nehéz hozzá találni. A grazi Landesmuseum Joanneum feltehetően leobeni Holdsarlós Máriája állítható vele párhuzamba a ruha, a drapéria és a hajfürtök faragásmódjának tekintetében (26. kép). 33 A budapesti szobor részletformái azonban ennél valamivel erőteljesebbek, inkább a szintén leobeni eredetű, és az ottani múzeumban őrzött Szent Katalin és Szent Borbála szobrok vaskosabb részletformái mutatnak rokonságot vele. 34 Érdemes megemlíteni az egyes részletekben megmutatkozó rokonságot a grazi dóm 1520 körüli Madonnájával is. 35 Ezenkívül említenünk kell azt a - véleményünk szerint is a miénknél jóval későbbi szobrot, mely a grazi Landesmuseum Joanneumban van, és a budapesti darabhoz hasonló alkotás után készülhetett (27. kép). 36 A stájerországi hagyományok mellett a dunai iskola és Leinberger hatása is fontos komponense a szobor stílusának. A nürnbergi Germanisches Nationalmuseum Szent Annát harmadmagával ábrázoló szobrocskája hasonló a budapesti Madonna oldalnézetéhez. 37 Feltétlenül említésre méltó a bécsi St. Ruprecht-templom Holdsarlón álló Madonnája is, mely szintén Leinberger hatását tükrözi, 38 és számos részletében hasonló szobrunkhoz. A budapesti Madonna feltehetően a stájerországi és alsó-ausztriai művészet határterületén készült. A tárgyalt szobrok csupán néhány példát jelentenek azoknak a kitűnő és érdekes müveknek a köréből, amelyeknek feldolgozását az európai régi szobrászat magyar gyűjteményekben lévő emlékeinek katalogizálásával fogunk elvégezni. A müvek a nemzetközileg eddig ismert anyagot gazdagítani fogják, és a velük kapcsolatos problémák - számos esetben - a szakirodalomban még nyitott kérdésekre adhatnak választ. SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA 32 Sachs - Badstübner - Neumann, i.m. (4. j.) 256. 33 Biedermann, G., Katalog. Alte Galerie am Landesmuseum Joanneum. Mittelalterliche Kunst, Graz 1982, Kat. 203. szám, 231. kép. 34 Landesausstelhmgotik in der Steiermark, Stift St Lambrecht 1978, Kat. 231 a,b szám (Dr. Biedermann hívta fel figyelmemet ezekre a műtárgyakra). 35 Schnell, H., Dom und Mausoleum in Graz, München - Zürich 1969, 13. (A Madonna a grazi Diözesanmuseum tulajdona). 36 Biedermann, i.m. (33. j.) Kat. 178. szám, 219. kép; Dürers Verwandlung in der Skulptur zwischen Renaissance und Barock, Liebieghaus Museum alter Plastik Frankfurt am Main, Frankfurt am Main 1982, Kat. 136. szám. 216-217. 37 \Y er den und Wandlung. Studien zur Kunst der Donauschule, Linz 1967, 70, 17. kép. 38 Saliger, A., Rektoratskirche St. Ruprecht in Wien, Schnell Kunstführer Nr. 1778. 10, 14. (Dr. Arthur Sauger hívta fel figyelmemet erre a műtárgyra).
