Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

Egy feltárás dilemmái. Johann Kupezky A művész önarcképe feleségével és fiával című festményének restaurálása

EGY FELTÁRÁS DILEMMÁI JOHANN KUPEZKY: A MŰVÉSZ ÖNARCKÉPE FELESÉGÉVEL ÉS FIÁVAL CÍMŰ KÉPÉNEK RESTAURÁLÁSA Johann Kupezky (1667-1740) gazdag életművének kiemelkedően szép és jelentős alkotása az a családi önarckép, melynek restaurálása 1994 novemberében fejeződött be (7-8. kép). 1 A hármas portré restaurálása, tisztítása korábban nem látható, rejtett részleteket tárt fel, így még nyilvánvalóbbá tette a mű értékeit. Kupezky számos önarc­képe, családi portréja jelentős kvalitásbeli egyenetlenséget mutat, aminek valószínű­leg az az oka, hogy némelyek műhelymásolatok, vagy ezek után készült későbbi repli­kák, utánzatok lehetnek. A századfordulón megjelent tanulmányában Wagner Lajos gondosan összeállított jegyzéket közölt Kupezky fellelhető műveiről, melyek között csaknem negyven ön­arckép és családi portré szerepelt. 2 Bizonyos, hogy a felsorolt képeket nem festhette mind Kupezky, kinek népszerűségét mutatja, hogy még a századfordulón is sok olyan művet tulajdonítottak neki, melyek inkább tanítványai körében, vagy később készül­hettek. A budapesti portré szerzőségéhez viszont korábban sem fért kétség kvalitásá­nak kiválósága, illetve jól nyomon követhető eredete miatt. A kép a művész nürnbergi hagyatékában is szerepelt, melynek teljes, lajstomozott jegyzékét a művész barátja és első monográfusa Johann Caspar Füssli közölte 1758-ban. 3 A hagyaték egy része ké­1 Ltsz.: 3922; olaj, vászon, 111x91 cm. 2 Wagner, L., Kupezky élete, Pozsony 1899, 16-20. 3 Füssli, J. C., Leben der berühmten Maler Rugendas und Kupetzky, Zürich 1758. A Családi önarckép a XIII. sorszám alatt szerepel: „Ein Stück, das aus der. anderen gleich einem Demant schimmert. Hier sind alle Zaubereyen des Schattens und des Lichtes in dem Manne, und alle Freyheirt und Zärtlichkeit des Pinsels in dem Frauenzimmer, in so wundernswürdigen Verhältnissen, das es sehr schwer für einem Mah­ler ist, zu bestimmen, ob er Rembrandt oder Vandyk darin mehr bewundem müsse." Közli: Safafik, E., Johannes Kupezky, Prag 1928, 56, 242. Sajnos az eredeti leírás a drapériára vonatkozóan konkrét színeket nem említ. A hagyatéki leltárban található 23 Kupezky festmény között volt egy másik, több alakos csalá­di portré is, melyet a művész életrajzírója Johann Caspar Füssli felsorolásában első helyen említett, és a mű mesteri tökélyét dicsérte. Safafik, i.m. 56/b: "No. I. Bildet die Familie des Kupetzky ab: Er sitzet bei der Stafflei, und hält seine Palette; Neben ihm sitzet seine Frau, die ihr Mädchen puzt. Zwischen ihnen steht ihr kleiner Sohn, der in der einen Hand ein Buch hält, und von seinem Vater einen Pinsel nimmt. Hinter ihm steht eine Flasche Wein, eine Schüssel Gebratenes. Höhe 6 Schuh, Breite 6 Schuh." A meg­adott méretek szerint Füssli 6x6 láb nagyságban állapítja meg a kép kiterjedését, ami alapul véve a bajor mértékegységet 6x0,342 m, tehát cca. 2x2 m lehetett, így a festmény életnagyságú alakokat ábrázolt. A kép jelenleg lappang, de az is lehetséges, hogy az idők során elkallódott, vagy megsemmisült. Az 1899-es Wagner féle jegyzékből már hiányzott. A XIII. szám alatt leírt hármasportré méretei: 4x3 láb, azaz 136x102 cm lehetett, amennyiben Füssli a bajor mértékegységet használta (az osztrák-magyar láb átszámításával a

Next

/
Thumbnails
Contents