Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)

Girolamo Pesci ismeretlen képei Budapesten

mester sajátkezüségének a feltételezése nem állja meg a helyét. A képek világos, már a rokokót idéző színvilága, finom fény-árnyék hatásai, a drapériák sajátos, mind Maratta, mind Trevisani emlékeket eláruló kezelése, s az ugyancsak Trevisanival rokon, Pesci más müvein is előforduló kerekarcú nőtípusok (például a római Durante-gyüjtemény Madonna képén,

8 a Lemme-gyűjtemény Noé áldozatán

9 stb.) mind Pesci szerzőségére utaló jegyek. Szilárd művészi öntudatra vallóan festményeit igen gyakran jelzésével, vagy monogramjával látta el, s ezeknek nagy szerepe van szétszóródott művei azonosításában. A budapesti képek GP monogramja azonos a Durante-gyüjtemény említett Madonnáján, a mellvéden olvasható monogram rajzával és írásmódjával. Clairvaux-i Szent Bernát, a cisztercita rend alapító szentje, Pesci már eddig ismert müvei egyikén is szerepel. A váci székesegyház sekrestyéjében őrzött monumentális oltárképén

10 - a katolikus egyházi propaganda legszélesebb hívő közönségének szóló műfajában - a „doctor mellifluus

1

', „doctor mariologus" jelzőkkel is aposztrofált Szent Bernát látomását örökítette meg. Élettörténete tizenkét csillagfénybe festett kis jelenete veszi körül a Szent Szüzet, akit a barokk festészet retorikájával és hivatalos pátoszával jelenített meg. Ezzel szemben, a valószínűleg magán megrendelésre készült, de mindenképpen privát használatra szánt két kisméretű kép a szent életének történeti jeleneteit ábrázolja egyszerű és világos előadásban, intimebb hangvétellel. Szent Bernát életéből vett történeti jelenetek - ellentétben látomásainak ábrázolásaival -, ritkán fordulnak elő önálló festmények témájaként a kabinetkép műfajában. A kortársak közül az ugyancsak a Maratta-körből kikerülő Giuseppe Passeri és Pietri De Pietri festett hasonló műveket, amelyek Citeaux-ból kerültek a dijoni múzeumba, és minden valószínűség szerint ottani megrendelésre készültek.

11 A budapesti képek keletkezési körülményeiről nincs adat, s azt sem tudjuk, hogy Pyrker hol és mikor vásárolta őket, mivel szerzeményeiről jószerével csak annyit lehet tudni, hogy gyűjteménye nagy részét Velencében és Rómában szerezte, de vásárolt Egerben is.

12 A párdarabok egyikén az egyháztörténetben az ellenpápák idején a pápaság erőteljes támogatójaként számontartott Bernát a nyitott könyv lapján is olvasható felirat szerint: De Consideratione ad Eugenium PP III - egykori tanítványának, III. Jenő pápának nyújtja át neki dedikált művét. A klasszikus architektúrájú, szobordíszes fogadó térben a sokalakos jelenetet a képsíkkal párhuzamosan, frízszerűen komponálja meg a festő. A figurák elhelyezésével, fejmagasságuk változtatásával horizontális irányban cikk-cakk hatást kelt, más müvein is megfigyelhető módszerrel. A kép bal szélén ülő kardinálist félárnyékba helyezte a festő, felidézve a repoussoir-figurák emlékét és megteremtve a jobb oldali, teljes fényben álló alabárdos térbeli ellenpontját is. A szinte puritán egyszerűségű jelenetben az alakokat egymással és a két főszereplővel a lépcsős emelvényen, faragott trónszékében ülő pápával és az előtte térdelő Szenttel 8 Sestieri, G., Repertorio delhi Pittura Romana délia Fine del Seicento e del Settecento III, Torino 1994, 893. kép. 9 Engass, i.h. 66. kép. 10 Garas, K., in Kat. Barokk művészet Közép-Európában, i.m. (3.j.) 314. 11 Seicento, le siècle de Caravage dans les collections français, kat. Párizs-Milánó 1989, 61.sz. és 114.SZ. (Kühnmunch, J.). 12 Harasztiné Takács, M., A Pyrker Képtár a Szépművészeti Múzeumban, m Pyrker Emlékkönyv, Eger 1987,212,214.