Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

A Szépművészeti Múzeum 1994-ben

A számos elsőrangú remekművet felvonultató tárlaton itáliai és észak-európai festmények egyaránt szerepeltek, sőt kél Greco képet is kölcsönadtunk. A Quattrocento továbbélését a 16. században F. Francia, Defendente Ferrari és G.F. Caroto egy-egy képe, a velencei Cinquecentót egy egész parádés sorozat, Giorgione, Piombo, Tiziano, Pordenone, Cariani, Licinio, Lotto, Veronese, Jacopo Bassano, Parrasio Micheli és Tintoretto alkotásai, a bresciai iskolát pedig Romanino Madonnája és Moretto da Brescia egy fiatalkori és egy kései festménye képviselte. A ferrarai Cinquecento meslerei közül Ma/.zolino. Garofalo és Scarsellino, a milánói leonardizmus képviselőjeként Luini, Giampietrino és Martino Piazza da Lodi szerepeltek a kiállításon. A kölcsönzött itáliai művek mestereinek sorában ott volt még a sienai Sodoma, Francesco Vanni és Ventura Salimbeni, a firenzei Puligo, Bronzino. Allori és Naldini, továbbá a nápolyi Criscuolo. a pármai Mazzola Bedőli, a pesarói Niccolo Martinclli és a flamand-bolognai Denys Calvaert is. A korszak Alpokon túli. németalföldi, németes francia művészeitől valamivel kisebb számú, de nem kevésbé jelentős festmény utazott Japánba. A reneszánsz és manierizmus stílusváltozatait a Dürernek tulajdonított híres portré, Cranach négy kompozíciója és Maerten van Hccmskerck kimagasló kvalitású Krisztus siratása mellett, többek közt A. Altdorfer, Jörg Breu. B. Bruyn, Cornelis Engelbrechtsz és Jan Gossaert munkái szemléltették. A múzeum, szintén Japánban, a Magyar Nemzeti Galériával közösen rendezett kiállítást Tlie !9th Century European and Hungarian Paintings címmel. Április 28. és október 2. között a Magyar Nemzeti Galériából 44, a Szépművészeti Múzeumból 36 festményt láthatott Fukuoka (Art Museum), Matsuyama (Ehime Prefectural Museum of Art), Tokio (The Bunkara Museum of Art) és Sendai (The Miyagi Museum of Art) közel 170.000 érdeklődé) múzeumlátogatója. A század egészét érintő válogatás elsősorban a gyűjteményt fémjelző francia együttesből történt. Corot. Monet. Renoir. Gauguin, Puvis de Chavannes, Bonnard stb. képei mellett kitüntetett hely jutott Courbet Birkózók című nagyjelentőségű alkotásának, úgy is minta realizmus emblémájának. A bécsi biedermeiert R. von Alt. F. von Amerling, F. Eybl, a müncheni iskolát F. von Stuck, A. von Keller és G. Max egy-egy műve képviselte. A belga F. Khnoppí és A. Stevens, a holland J. Israels és H.W. Mesdag. a skandináv A. Zorn és G. Stenersen a múzeum gyújtőtevékenységének tág horizontját tükrözte. Megkülönböztetett figyelem kísérte Giovanni Scgantini: Az ólét angyala című kis remekművét, amely - ahogy azt Nobuyuki Senzzoku a katalógusban megjelent tanulmányában is fejtegeti kitűnően példázza a japán művészet hatását a századvégi európai piktúrára. Bár a kiállított festmények többsége már ismert és méltányolt volt a nemzetközi szakirodalomban, bemutatásra kerültek eddig publikálatlan művek is, egyrészt a 8()-as évek szerzeményezéseiből (Carl Moll: Téli udvar P. Dagnan-Bouveret: Tájkép fákkal), másrészt a régi állományból. Helsinkiben május 18-tól október 3-ig 17. századi francia festmények a Szépművészeti Múzeumból címmel a Sinnebrychoff Museum of Foreign Art látott vendégül egy 40 képből álló kiállítást, amelyet Szigethi Ágnes készített eló'. Francia festészeti gyűjteményünk mennyiségileg szerény, de kiemelkedőalkotásokat magába foglaló anyagából annak szem előtt tartásával válogatott a rendező, hogy a lehetőségekhez mérten minél teljesebb kepét adjon a francia barokk legkülönfélébb irányzatairól. A század francia festes/., lenek panorámáját a 20-as évektől kezdődően mutatta be a tárlat. Ezt a kon képviselte Francois Nomé, a lolharingiai származású mester architektúra.