Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

A Szépművészeti Múzeum 1994-ben

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1994-BEN Az 1994-es evet rendkívül élénk kiállítási tevékenység jellemezte. Munkatársaink itthon nyolc kiállítást rendeztek, a külföldre küldött kiállítások közül kettőt teljes egészében saját anyagunkból állítottunk össze, kettőt a Magyar Nemzeti Galériával közösen, egyet pedig a nürnbergi Germanisches Nationalmuseummal együtt rendeztünk. A gyűjtemény fejlesztést illetően szinte minden osztály jelentős eredményt ért el. Elsősorban a Getty Alapítványnak köszönhetően, a Könyvtár is számottevően gyarapodott. A lelassult, de nem szünetelő rekonstrukció során befejeződött a Reneszánsz és a Barokk csarnok alábányászása és megtörtént a tető bádogburkolalának kijavítása, illetve cseréje. A Régi Képtár állandó kiállításának olasz-holland szárnyában felújították a világítást. Pályázatot követően, 1994. május 1-től a múzeum új kinevezett főigazgatóhelyettese Szőnyi István lett. Kiállítások A mélyföldszinti Ión Piramis teremben, Tóth Ferenc által újjárendezve, március I l-én ismét megnyílt a 20. századi gyűjtemény állandó kiállítása (71. kép). A 19. századi állandó kiállításon áprilistól augusztusig láthatta a közönség Van Gogh Arles-i nő című képét, amelyet Manet Baudelaire kedvese képének a kölcsönzéséért a párizsi Musée d'Orsay-től kaptunk kölcsön. A barokk szoborgyűjtemény kiállítása Hámori Katalin rendezésében augusztus 19-én nyílt meg az a 87 barokk szoborból álló kiállítás, amely egyelőre meghatározatlan ideig az állandó szoborkiállítást hivatott pótolni. A több mint egy évtizede raktárban lévő kollekció bemutalására a múzeum újonnan kiépített mélyföldszintjén, a Dór Piramis nevű teremben nyílt lehetőség (72. kép). A kiállításon szereplő elsőrangú műtárgyak regionális és kronológiai rend szerint csoportosítva adnak képet az európai szobrászat 1600 és 1800 közötti korszakáról. Az itáliai barokkot többek közt kél, igen jelentős római művész. Alessandro Algardi és Tommaso Amantini egy-egy munkája reprezentálja: a Herkules küz.delme a lernai hidrával bronzszobor, illetve az Ecce Homo jelenetét ábrázoló terrakotta dombormű. A toszkán szobrászat a főleg Angliában alkotó firenzei mester, Francesco Fanelli két bronzcsoportjával van jelen, a Vadkanvadászatta] és aBikaviadal\a\. Bemutalásra került a francia barokk