Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
Adalékok Sisto Badalocchio rajzművészetéhez
Az 1610-es években, rövid pályájának utolsó évtizedében tevékenységét Reggio Emilia, Róma és Párma között osztotta meg. Ebben az ideiben erőteljesebben érvényesült müvein Lanfranco, s az ő közvetítésével Caravaggio hatása, illetve élete vége felé ismét közelebb került szülővárosa, Párma művészetéhez, Correggio alkotásaihoz, s Schedoni műveihez. Feltehető, hogy ekkor készítetteTézkarcsorozatát Correggio híres művéről, a pármai dóm kupolafreskójáról, 6 amelynek még publikálatlan előkészítő rajzait a firenzei Uffizi őrzi (58. kép). Emíliái működése alatt művészetében kissé elhalványodtak a római hatás alatt kialakult klasszicizáló törekvések, s felerősödtek az érzékibb és érzelmesebb emíliai vonások, ebben a közegben jobban kibontakoztak egyéniségének sajátosságai. Festményeit a szakirodalom jobban ismeri, mint rajzait, pedig a források arról tanúskodnak, hogy jó rajzoló volt. Monsignor Agucchi említi egy levelében, hogy Annibale Carracci szerint Badalocchio jobban rajzolt, mint őmaga. 7 Ajelenleg ismert rajzok alapján még nem ítélhető meg. hogy ez az említés mennyire felelt meg a valóságnak, hogy csak a hű tanítványnak hálás mester túlzása, vagy tényleg bravúros rajzoló volt. Az eddig ismert rajzok alapján alkotott kép szerint Badalocchio eléggé hajlott az alkalmazkodásra; pályája első. a Carracciak közelében eltöltött szakaszában az ő hatásuk dominált, s valószínűleg még az ő nevük alatt őrzött lapok sorából fognak kikerülni további rajzai - tevékenységének későbbi szakaszában pedig Lanfrancóhoz és a pármai művészeti hagyományhoz alkalmazkodott a rajzstílusa, amint azt újabban meghatározott rajzai tanúsítják. 8 Rajzœuvre-jét jelenleg két olyan lappal kívánjuk gyarapítani, amelyek pályája második. Lanfranco és Correggio vonzáskörében kibontakozó szakaszához kapcsolódnak, s amelyeken egyéni stílusjegyei határozottabban érvényre jutnak. A mindkét oldalán egy-egy alaktanulmányt őrző budapesti lapof versójának régi felirata alapján Lanfranco művének tekintették, de már az 1960-as években, Fenyő Iván és Erich Schleier levélváltásának nyomán a Lanfranco követők műveihez sorolák (60. és 62. kép). Mindkét oldal Krisztus életével foglalkozó jelenethez készült, a recto egy Krisztus az Olajfák hegyén, a verso pedig egy Krisztus összeroskad a kereszt súlya alatt kompozícióval függ össze. Correggiós és Lanfrancós stíluselemek sajátos, egyéni keveréke ez a lap. s határozottan stílusrokonságban áll több újabban Badalocchiónak tulajdonított rajzzal. Badalocchiótól kél festmény is ismeretes a 17. század első évtizedéből, amely a Keresz.tvitel léniái dolgozza fel. Az egyik az augsburgi püspöki palotában, a másik a genovai Palazzo Rosso képtárában található, s mindkettőt Lanfranco műveként tartották számon az 1960-as évekig. 10 Ezeket a festményeket és a budapesti rajzot azonban csak a téma azonossága köti össze. A rajz versójának vázlata (60. kép) Dürer passiósorozatának elterjedése óta gyakran választott megoldást követ: a kereszt alatt összeroskadó Krisztus (1 The Illustrated Bartsch i.m. 27-32.sz. 7 ha un dono straordinario di una facilita mirabile, con la quale è riuscito anco meglio nel disegnare, che giovine che fosse in Roma; anzi il sig. Annibale soleva dire che disegnava meglio di se medesimo". Malvasia. C.C., Felsirm Pittrice. Vite de'pittoribolognesi, ( 1967) ed. Bologna 1841, I.. 369. x Tanulmány egy dudáló pásztorhoz. Tanulmány Sz.t. Józsefhez. Nápoly, Museo di Capodimonte, Schleier, LUI. 251. 20-21.k.; Tanulmányok a Krisztus sírbatételéhez, uott:. Causa Picone. i.m. 10-12.k. " Recto: Jézus az Olajfák hegyén, verso: Jézus összeroskad a kereszt alatt. A versón 19. századi felirat tollal: „Lanfranco". Vörös és fehér kréta. 306 x 236 mm. ltsz. K.58.8.3. Származás: Országos Képtár (Lugt 2000). Publikálatlan. 1(1 Brogi. i.h. 4. és 20.k.
