Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
Szendergő lány. Adalékok egy újonnan meghatározott Jacob Duck festmény értelmezéséhez
asztal szélére támaszkodva alszik, s lábát - egyúttal jól látható módon - szintén lábmelegítőn tartja. A szendergő lány ölévé ejtett jobb kezében üres poharat fedezhetünk fel, mely arra enged következtetni, hogy italozás közben merült álomba. Beállítása, arcvonásai és ruházata egyaránt igen emlékeztet a Szépművészeti Múzeum képére, s a jelenet hátterében baloldalt itt is egy mennyezetes ágy áll. Jacob Duck ezen művének több szereplője is van. Az asztal túloldalán két másik nő alszik, hátul a nyitott ajtóban egy ifjú leányzó jelenik meg, míg a félhomályba merülő baldachinos ágy félrehúzott drapériája mögött egy idősebb asszony körvonalai bontakoznak ki. A jelenet tulajdonképpeni főszereplője ezúttal azonban kétségkívül a jobboldalt az előtérben álló gavallér, akinek a néző számára is egyértelmű obszcén kézmozdulata világosan jelzi, mire is készül valójában. Nyilvánvaló, hogy egy bordélyjelenettel állunk szemben, s a szendergő nőalakok nem mások, mint pihenő prostituáltak.-" Hasonló szituációt ábrázol Duck egy fekvő"formátumú bécsi képe (54. kép), melynek egyes motívumai szintén sok rokonságot mutatnak a Szépművészeti Múzeum festményével. 21 Az álomba merült lány most a félig letakart asztal túloldalán helyezkedikel, mellette az asztalon hosszú pohár, nyitott dohányos szelence, egy csukott játéktábla, két pipa, s végül a már ismert tükör és egy púderpamacs látható. Jobboldalt az előtérben - akárcsak a budapesti képen - egy szék áll, itt azonban nem egy hangszer, hanem a katonatiszt sétapéldája van az oldalának támasztva. A széles mosollyal a szunnyadozó nő felé forduló férfi pajzán kézmozdulata ezúttal sem igényel különösebb kommentárt. 22 A pikáns téma némileg visszafogottabb változatát örökíti meg Duck egy 1985-ben New York-ban elárverezett festménye. 21 A kezeit összefonva, hátrahajtott lejjel alvó nőalakot ezúttal tükörképes beállításban láthatjuk; ruházata, hajviselete és arctípusa szintén közel áll a Szendergő lányéhoz (55. kép). A mellette álló nevelő'férfi jelentőségteljesen kitekint a képből, s invitáló kézmozdulata most egyértelműen a nézőnek szól. Ugyancsak jó analógiának számít az Ermitázs egyik jelzett, mulató társaságot ábrázoló festménye (56. kép), melynek főszereplője, az ölében viola da gambát tartó, s a mögötte álló férfivel kacérkodó örömlány szinte megszólalásig hasonlít a budapesti alvó nőalakra. 24 A két képen látható hangszerek szintén azonosnak tűnnek, de a sokalakos jelenet egyéb kiegészítő motívumai is figyelmet érdemelnek. Jobboldalt a háttérben ezen a festményen is egy mennyezetes ágy áll, az asztalon poharakat, kancsókat és dohányzó eszközöket találunk, s baloldalt, a sötét függöny mögül előbukkanó ablakpárkány szélén egy gyertyatartót fedezhetünk fel. A háttérben, az asztal túloldalán mellesleg itt is feltűnik egy fejét tenyerébe hajtva alvó nőalak. Jacob Duck worcesteri életképén (57. kép), a már a budapesti és szentpétervári festményekről is jól ismert zeneszerszám látható jobboldalt az előtérben, szintén egy széknek támasztva. 25 A kártyázó, mulatozó társaság nőtagjai nagy valószínűség szerint 20 A képpel kapcsolatban Id. Masters ofSeventeenth-Cent my Dutch Genre Painting, i.m. (6.j.) 193. 21 Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste in Wien, Wien, Its?..: 713. olaj, l'a, 29,5 x 37 em. 22 A festményről: Tmek, R.. Die holländischen Gemälde des 17. Jahrhunderts in der Gemäldegalerie der Akademie der Bildenden Künste in Wien. Wien 1992, 11 8-119. 23 Sotheby's New York, 1985. június 6. 73.sz. olaj, fa, 45,5 x 63 cm. 24 Szentpétervár, Ermitázs, ltsz.: 935. olaj, fa, 58 x 77 cm. 2-' 1 Worcester Art Museum, Worcester Massachusetts, ltsz.: 1974. 337. olaj, fa, 46,7 x 73,7 cm. Szintén ugyanez a hangszer szerepel Duck düsseldorfi képén. (Kunstmuseum, Düsseldorf, ltsz.: 287.) Id. Masters of Seventeenth-Century Dutch Genre Painting, i.m. (6j.) 191.
