Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Szendergő lány. Adalékok egy újonnan meghatározott Jacob Duck festmény értelmezéséhez

a jeleneteknek a főszereplői többnyire ledér nőszemélyek, kocsmatündérek, kurtizánok, pásztorlánykák vagy cigánylányok (51. kép), akik a férfiak szemében könnyű prédának számítottak.

15 Általánosságban elmondható, hogy fiatal alvó nőalakok szinte kivétel nélkül ebben a három szerepkörben, tehát a lustaság, a részegség, vagy az érzékiség megtestesítőiként jelennek meg a 17. századi holland zsánerképeken. A Szépművészeti Múzeum festményének legközelebbi stiláris és tematikai párhuzamait kutatva figyeltünk fel az utrechti Jacob Duck (1600k.-1667) egyes műveire, melyek mint látni fogjuk, az esetek többségében szintén kifejezetten pikáns, erotikus hangvételűek. Duck életére, művészeti tanulmányaira vonatkozóan viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. Feltehetően a sokalakos falusi életképeiről ismert Joost Cornelisz Droochsloot tanítványa volt, mesterével ellentétben azonban ő elsősorban a korabeli Hollandiában cortegaardjes-nek nevezett katonajelenetek festőjeként vált híressé.

16 Képeinek helyszíne általában az őrszoba, kocsma vagy bordélyház, ahol pihenő, mulatozó katonákat láthatunk, gyakran ledér hölgyek társaságában. Külön érdemes megemlíteni, hogy Jan Steent kivéve talán egyetlen 17. századi holland festő sincs, akinek az életképein oly sokszor szerepelnének alvó nőalakok, mint éppen Jacob Duck művein.

17 A festő korai, sokalakos interieur-képei témaválasztásukban Pieter Codde, Willem Duyster, Simon Kick, Anthonie Palamedesz és H.G. Pot műveihez állnak közel, stiláris szempontból ugyanakkor időnként Maerten Stoop vagy Nicolaus Knüpfer alkotásaira emlékeztetnek. Duck későbbi, az 1650-es évek második felében, illetve az 1660-as évek elején festett, álló formátumú életképein a szereplők száma erősen csökken, s az egyes figurák jobban az előtérbe kerülnek. Az asztal mellett ülő (illetve alvó) főalak átlós beállítása, a szürkésbarna alaptónust csak néhol megtörőerősebb helyi színek, s az ábrázolt figuráknak fokozott plaszticitást kölcsönző irányított fény, mely egyúttal a virtuóz módon megfestett, gazdagon redőzött, csillogó ruhafelüleleket is kiemeli, Eduard Plietzsch és Bob Haak szerint Duck életképeinek legjellegzetesebb vonásai.

18 Mindez tökéletesen ráillik a budapesti Szendergo lányra, mely kompozícióját, s egyes motívumait tekintve szembetűnő hasonlóságot mutat Duck egy angol magángyűjteményben található alkotásával (53. kép).

ly Az előtérben ülő nőalak itt is szőnyeggel borított 15 Jan Baptist Weenix, Alvó lány. München, Alte Pinakothek, ltsz.: 869. olaj, vászon, 65,9 x 54,1 cm; A müncheni képtárban Jan Weenixtől is van egy ugyanebbe a kategóriába sorolható Alvó lány című festmény (ltsz.: 246 ); Philip van Dyck egy 1984-ben New Yorkban elárverezett képén, fedetlen keblekkel ágyára dőlő. álomba merült kurtizánt láthatunk. (Sotheby's New York 1984. január 19, 56.sz.). Még kevésbé lehetnek kétségeink az alvó nőalak kilétét illetően idősebb Frans van Mieris egyik Uffizibeli képe esetében, hiszen itt a jelenet hátterében még a kerítőnőt és az éppen fizető férfivendéget is megtalálhatjuk (Chiarini, M., / dipinti olandesi del seicento e del settecento, Róma 1989, 312-313.). Jan Baptist Weenix egy Kölnben elárverezett képén,vén szatír mustrálgatja a mit sem sejtő, szendergő pásztorlány bájait. (Lempertz Köln, 674. 1991. december 12, 212.sz.) Szintén egy alvó pásztorlánnyal incselkednek a férfiak Adriáén Beeldemaker egyik festményén. (Dorothcum Wien, 1993. június 2, 220.SZ.) 16 Jacob Ducknek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is található egy ebbe a témakörbe sorolható műve: Őrszoba kártyázó katonákkal, ltsz.: 393. olaj, vászon, 42,5 x 36,3 cm. 17 Elég itt talál csupán azokat a műveket említeni, melyeken az alvó nőalakok fontos, vagy egyértelműen főszerepet játszanak: Dublin, National Gallery of Ireland, ltsz.: 335; Innsbruck, Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum, ltsz.: 1976; München, Bayerische Staatsgemäldesammlung, Staatsgalerie Schiessheim, ltsz.: 1280: Peter Eliot gyűjtemény New York, továbbá a cikkben tárgyalt festmények. ,x Plietzsch, E., Holländische und flämische Maler des XVII. Jahrhunderts. Leipzig 1960, 32-33; Haak, B., Hollandse schilders inde Gouden Eeuw, Amszterdam 1984, 322; (Jacob Duck monográfiáján jelenleg az amerikai Nanette Salomon dolgozik). 19 Earl of Lichfield gyűjtemény, Shugborough, olaj, fa, 38 x 30,5 cm.