Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Verrocchio műhelyében

Verrocchiónak a Daria A Covi publikálta, 1490. november 5-i hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyve "uno bambino di terra"-nak említ.

41 Ugyanennek a jegyzőkönyvnek tanúsága szerint még a műhelyben volt, "tre bambini abozati e di modelli di terra" , melyek egyikét Covi professzor a berlini (egykor Kaiser Friedrich Wilhelm Museum) ún. Fekvő ruhátlan Gyennekével azonosított.

42 Ismerjük e kis terrakotta szobor stiláris jellegzetességeit; a pufók arc szerkezete, hajtincsek alakítása valóban rokoníthatók a budapesti bronz megfelelő részeivel. A budapesti kisbronz Puttó hátoldala laposabb megformálású. Ennek ellenére a szárnyak felületének belső rajzolata szépen, kifejezően cizellált -, így nem fogadhatjuk el Ybl feltevését, hogy falikúira, dekorációnak szánták volna, ahol a hátoldalt nem kellett teljes értékűre, részletezően kidolgozni. Ha a műhely hagyatékából leltárbavett terrakotta-bambinókra, valamint elkészítésre váró munkák bozettóira gondolunk, nem érdektelen annak a kutatása sem, hogy a berlini Kunstgewerbemuseum (Köpenick, egykor Schlossmuseum) egyik Ideális várost ábrázoló cassone képén (30. kép) a városi tér közepére helyezett díszkút nyolcszög-alaprajzú medencéjének átellenes oldalfalaira állított két putto-szobrocska vajon csak képzeletbeli dísz lehetett? Olyan képzeletbeli dísz, mely éppen a Verroeehio műhelyből kiinduló gyakoraltot követ, mely színes márványfajtákat és bronzot egyesít szobrászati kompozícióban, - vagy pedig, hasonlóan az egykor kivitelezett Careggi-kúthoz, melyet Passavant éppen egy másik cassone 1475-re datált ideális városkép ábrázolása alapján elemezhetett és rekonstruálhatott, magán a berlini cassone festményen is egy egykor megépített kút két kisbronz-díszítményének pontos megörökítése lenne?

43 Ugyanis az itáliai quattrocento utolsó évtizedeiben valóságban kivitelezhettek ilyen, kis bronzfigurákkal ellátott kutakat; ebből a szempontból is értékelhető pl. Pinturicchiónak 1492-95-ben festett freskórészlete a vatikáni Borgia-lakosztályok díszítéséből (31. kép). A kérdés megválaszolása nagy mértékben függ a berlini cassonéjának pontos datálásától, és attól, hogy a budapesti kisbronz Puttót, Verroeehio műhelyéből (?) a nyolcadik évtized második felére, vagy a kilencedik évtized elejére datáljuk. EISLER JÁNOS 41 Covi, D.A., Four new documents corccrning Andrea Verroeehio, The Art Bulletin 48 (1966) 100. 42 Uott.; es Schottmüllcr, i.m. (22.j.) 115, 116, 2(X)9.sz., E darab említése legutóbb: Knuth, M., Skulpturen der italienischen Frührenaissance, Berlin 1982, 28.

k. 43 Schubring, P., Cassoni, Truhen und Truhenbilder der italienischen Frührenaissance, Leipzig 1915. A további cassone festményekhez Kimball, F., Luciano Laurana and the High Renaissance, The Art Bulletin 10 (1927) 125.sk.; Sanpaolesi, P., I panelli di Baltimore ct Urbino, Bolletino d'Arte 34 (1949) 322. A berlini, most a témánkhoz bemutatott cassonéról: Podlcr, J., Zur Darstellung des Städtischen Ambiente in der italienischen Malerei von 1450 bis 1500, Köln 1987, 180-182, 62.k. A három, Urbinóval kapcsolatba hozott cassonéról legutóbb Krauthcimcr, R., La tavole di Urbino, Berlino c Baltimorc Riesaminatc, in Kat. Rinascimento da Brunelleschi a Michelangello, Vcnczia 1994, 233-257. Egyébként Pinturicchiónak a Vatikán Borgia-szárnyában festett falképei közül a Zsuzsanna és a két vén freskóján hatszögletes alsó medencéből kiemelkedő kettős csészéjű díszkútnak a tengelyén jól kivehetően, itt a freskón sötét színben tartva, tehát bronzból öntött szobrot utánozva, szárnyas puttó jelenik meg, amint kezével delfint szorongat. Datálása 1492-95. Ld.: Carli, E., // Pintoricchio, Milano 1960, 43, 45-46.