Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Verrocchio műhelyében

VERROCCHIO MŰHELYÉBEN A tanulmány első részében elemzett (SzMKözl, 80-81, 1994), a San Domenico al Maglio kolostor számára festett Verrocchio-oltárkép a 19. század folyamán, 1866-ig Firenzében Alessandro Foresi tulajdonában volt. Pulszky Ferenc családjával hosszabb ideig élt Firenzében,

1 szoros kapcsolatban állt Foresivel, s nem lehetetlen, hogy tőle vásárolta meg a Tóbiás az angyallal kisméretű, terrakotta szobrot is, ahogyan bizonyosan tőle szerezte az bnago Pietatist, Krisztus félalakos, két angyallal közrefogott terrakotta szobrát. A szakirodalom később mindkettőt Verroeehio működésével hozta összefüggésbe. Az 52 cm magas Tóbiás az angyallal kétalakos terrakotta szobor (21. kép) Paul Schubring javaslata alapján Verroeehio műhelymunkája;

2 Meiler Simon kérdőjellel Verrocehiótól származónak vélte;

3 Ybl Ervin Verroeehio műhelyébe utalta;

4 Balogh Jolán feltehetően Verroeehio kezéből valónak,

5 később sajátkezű, de fiatalkori művének mondta.

6 A Verrocchióról írt monográfiák nem említik, noha Balogh Jolán a reá vonatkozó tanulmányait (1962, 1965, 1969) olaszul is megjelentette, majd a Régi Szoborosztály 1975-ös németnyelvű katalógusában tárgyalta. A kétalakos szobrot elemezve már Ybl Ervin megfigyelte, hogy Verroeehio környezetében többször is megfestették a témát táblaképen. Ybl szerint leginkább Botticinitől ered a terrakotta zsánerszerűsége,

7 mely szerinte az angyal sietős léptében, a kis Tóbiás lemaradásában mutatkozik meg, s abban, hogy a szobor készítője a "kis pudlikutyát is megmintázta Tóbiás lábánál". Balogh Jolán szemében a szobor minősítője az angyal jobb lábának mozdulata. Erre az előrelépő lábfejre esik a testsúly; ilyen "mozdulatmotívum életszerű megfogalmazása egy újítótól származhat" - írta.

8 Előzménye szerinte a Forteguerri-síremlék londoni (Victoria and Albert Museum) modelljének jobboldali angyalalakja és a Careggi Feltámadás (ma Firenze Museo Nazionale del'Bargello) egyik részlete lehetett; ezért gondolta a fiatal Verroeehio sajátkezű munkájának. E tanulmány az SZM Regi Szoborosztályán folyó "Az európai szobrászat emlékei magyarországi köz- és magángyűjteményekben" című, 1186882. számú OTKA kutatás keretében készült. 1 Pulszky, F., Éltem és korom IV, Budapest 1882, 236. 2 Schubring, P., Katalog der Bildwerke der Italienischen Renaissance des Museums der Bild. Künste, 1913, Kézirat a Szépművészeti Múzeum könyvtárában, 35. sz. 3 Mcllcr, S., A közép- és újahhkori szobrászati gyűjtemény, Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1921, 9, 60. sz. 4 Ybl, E., Toscana szobrászata a quattrocentóban, Budapest 1930, 452. s Balogh, J., Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteményében II, Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum Evkönyvei 9 (1937-1939) 22-23. 6 Balogh, J., Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest, Budapest 1975,71-72, 67. sz. 7 Ybl, i.m. (4.j.) 452. 8 Balogh, J., Studi nclla Collezionc di Sculture del Musco di Belle Arti in Budapest VII, AHA 15 (1969) 88-94, 24-26. kép.