Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Joachim és Szent Anna találkozása az Aranykapunál: egy 15. századi freskótöredékről

aláfestése lehet, kék festéknyomok azonban nem találhatók a képen.

3 A freskó leválasztásakor elsősorban a jelenet alsó felén keletkeztek hiányok. A mindezidáig - és a restaurálásnál is - önállóként kezelt freskótöredékről a téma, a technika és a méret alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy nagy valószínűséggel eredetileg cgy templom belső falát díszítette. Abban a pillanatban azonban, amikor a freskót a falról leválasztották, nemcsak az értelmezéséhez feltétlenül szükséges eredeti szakrális építészeti környezetét veszítette el, hanem "szállíthatóvá" alakítván kiszakították abból a Szent Anna vagy Mária életét bemutató freskóciklusból, melynek eredetileg egy elemét alkotta.

4 így pedig, Peregriny János óta önálló kompozícióként ismeretes freskót egy jelenetsor egyik darabjaként vizsgáljuk, akkor már nem kétséges, hogy más jellegű értelmezés, interpretáció válik szükségessé. Az Országos Képtár jegyzőkönyvében az 1893. november 21-én Luigi Resiminitől megvásárolt műtárgyak között szerepel egy három darabból álló freskósorozat, mely Szent Anna életéből vett jeleneteket ábrázol. Az első képet a leltári szám és a leírás alapján egyértelműen a nemrég restaurált Aranykaput ábrázoló freskóval lehet azonosítani, a második: Szent Anna ágyban fekvő betegen (18. kép), a harmadik: Anna oktatja Máriát címmel szerepel (17. kép).

5 Peregriny János ez utóbbi két jelenetet egynek értelmezi: Mária születésének.

6 Ez az elképzelés valóban indokoltnak látszik azzal a magyarázattal, hogy az eredetileg négy (vagy több?) figurás jelenetet a falról való leválasztás és Pulszky vásárlása közötti időben valamikor két vagy több részre vágták. A Mária születése jelenet könnyen beilleszthető a 14. század második és a 15. század első feléből származó azonos témájú itáliai kompozíciók közé (Ottaviano Nelli freskói a gubbiői San Francesco-templom szentélyében, Giusto de Menaboui triptichonja, London, National Gallery).

7 A Tanítás-jelenet szereplői ily módon nem Szent Anna és Mária, hanem két szolgálólány, akik Szent Anna szülőágya mögött állnak. A két töredéken elvégzett tisztítópróbák is ezt támasztják alá: az ágytakaró és a háttér falburkolatának a színezése, a festés technikája mindkét képen azonos. A jelenlegi állapot alapján nem lehet biztosan eldönteni, hogy a freskó kettévágása során ki is vágtak-e belőle egy darabot. A még restaurálás előtt álló Mária születése jelenet romos állapota miatt sajnos nem segít bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk a három freskótöredék eredeti helyének, valamilyen területnek vagy iskolának a meghatározásához. Nagy jelentősége van azonban abból a szempontból, hogy a színes festék jól kivehető. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az Aranykapu jelenet sem chiaroscuro technikával készült, így a figurák színezetlensége csak a freskó jelenlegi állapotára jellemző. A 14. század végén és a 15. század elején Itáliában az Aranykapu jelenet ábrázolásának több típusa is kialakult leggyakrabban sokalakos kompozícióként ábrázolták. Ilyenkor szerepelhetnek a képen a Joachimot kísérő pásztorok, mint Giovanni da Milano Rinuccini-kápolnabeli freskóján a firenzei Santa Croce3 A firenzei San Marco kolostor káptalani termének északi falán található Golgota jelenet (14411442) készült hasonló technikai megoldással. Fra Angclico freskóján legtöbb helyen már csak a vörös alapozás látszik, mert a kék pigment (lápiszlazuli) lekopott. Baldini, U., Angelica, Milano 1970, 107. 4 Lombardiában az 1600-as évek első évtizedeiben már biztosan végeztek frcskólcválasztásokat. Kezdetben azért, hogy néhány szerényebb művészi kvalitással rendelkező épületet devocionális értékekkel egészítsenek ki és egyben dekoratívabbá tegyék. Autelli, F., Pitture inurali a Brera, Milano 1989, 43-69. 5 Ltsz.: 1092, 1093. 6 Peregriny, i.m. (Íj.) 7 Bcrcnson. B., Italian Pictures of the Renaissance. Central Italian and North Italian Schools, London 1968, 515.L, III. 227.k.