Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény)történeti tanulságai

februárban létszámuk tovább apadt: a vezetők (Kossuth és környezetének Kütahyába való internációja) és a renegáltak, a török katonai szolgálatba állók (Aleppóba) távozása után.

10 A kaszinó március végi porrá égésével a sumlaiak a törzshelyüket, Sipos pedig a vagyonát veszítette el. A sumlai internálótábort 1850 júniusában oszlatta fel a Porta, az ezután is az Oszmán Birodalomban maradók legtöbbje Konstantinápolyban remélt foglalkoztatást. Sipos ekkoriban szegődhetett Fuad pasa

11 kertészének.

12 Fuadnak a Boszporusz ázsiai partján fekvő nyári villájában, Kanlidzsán

13 sajátította el a műkertészet fortélyait. Mivel munkája messzebb szólította a török fővárostól, ezért egyidőre elszakadt az ottani emigránsoktól,

14 sőt midőn azok reményeit a kitörő krími háború már-már irreális módon fokozta fel, Sipos már nem csapódott hozzájuk, hanem ragaszkodott az általa oly nehezen megtalált béke-szigetéhez, kertjéhez.

15 Az 1860-as években, Fuad pályája delelőjén (külügyminiszteri, nagyvezéri kinevezései), Sipos még mindig Kanlidzsán dolgozott, röviddel Fuad halála (1869) után viszont már Egyiptomban fedezhető fel, mint Iszmail alkirály kertésze, sőt egy olyan egylet élén, amelynek sem létéről, sem működési körülményeiről mindeddig nem volt tudomásunk. Kairóban 1868. március 15-én egykori emigránsokból, főleg kereskedőkből, iparosokból alakult meg a magyar egylet, amelynek elnöki posztján 1870-től Sipos állt.

lf> 10 Karpat "a legnagyobb létszámú, mégis kevésbé ismert" sumlai csoportot kb. 730 főre becsülte vö. i.m. (6.j.) 44. 11 Kecsedzsizádc Fuad (1815-1869) pasáról sajnos nem áll rendelkezésre megfelelő összefoglalás. Davison, az oszmán reformkor jeles kutatója immár három évtizede "hajtogatja": "Fuad, like Ali, lacks a solid biography" vö. Davison, R. H., Reform in the Ottoman Empire, Prince ton-New Yerscy 1963, 92, 38.j. Néhány éve hasonlóképpen nyilatkozott, vö. uő., Western Publication on the Tanzimat, in 150 Yilinda Tanzimat, Ankara 1992, 511-532. Fuad, akinek ugyanúgy Rcsid pasa, a Tanzimat atyja volt az - utóbb meghaladt - mestere, amint Ali pasának, oly elválaszthatatlanul működött együtt Alival a Tanzimat 2. korszaka törvényei megalkotásában, (többnyire Ali nagyvezírként, Fuad külügyminiszterként) hogy talán ez az összeolvadása Alival volt az, ami Fuad számára kedvezőtlenül befolyásolta az utókor emlékezetét. A kutatás is többnyire átsiklik Fuadon, hogy Alin állapodjon meg. Pedig Fuadnak nemcsak az erdemei vitathatatlanok, hanem Alinál progresszívabb, nyitottabb gondolkozásával is szinte egyedülálló, tanulmányozásra méltó jelenség a török reformkor közegében. 12 Sipos kertészi alkalmaztatása körülményeihez 1. Orbán, B., A magyar menekültek elhelyezése Sztambulban, Ellenzék (Kolozsvár) 1881, in Sztamlndtól Szejkéig, Debrecen 1990, 122-123; vö. Veress, i.m. (6.j.) 227. 13 Tovább pontosíthatjuk a Fuad-villa fekvését egy 1863-ban Isztambult és a Boszporusz-partját felkereső utazó revén: "Indsirköi, fügcfalu. Ezen faluban Fuad basának Sipos nevű magyar kertésze van" vö. Jancsovics, I., Kirándulás Istamholha, Pest 1864, 84. Indzsirköy Kanlidzsától kb. 4 km-rc északra feküdt a Bcykusz-öbölbcn. 14 Bár Pap János a konstantinápolyi emigránsok között sorolja fel, de nem is emlékszik jól a nevére "Sipos József, altiszt később az egyiptomi alkirálynak kertésze" vö. Pap, J., A magyar emigránsok Törökországban 1849-1861, Pécs 1893, 354. Nem lehetett tagja Sipos a Sztambuli Magyar Egyletnek sem, vö. a Sztambuli Magyar Egylet névsora (1851 .V. 15) OSZK Kézirattár, ANALECTA 11.121. 15 Vö. "Verzeichnis der in der Türkei dermalen ansäßigen und bekanntermaßen sich aufhaltenden ungarischen Emigranten, Wien, 28. Jänner, 1854." (Konzept. Gcnd. Dept. 107/1854 HH StA Wien), közli Jánossy, D., Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient, Budapest 1939, 149. A Konstantinápolyban tartózkodók táblázatában olvasható: "Name: Spios (sic!) Georg; war früher: Wachtmeister; ist Gegenwärtig: Gärtner; Anmerkung: -" 16 A magyar emigráció c kairói diaszpórájában, a nagyfokú elszigeteltségben változatlanul őrződtek meg az egykori érzelmek, és politikai elgondolások (az 1848-as eszmékhez és Kossuth-hoz való hűség). Az 1867-cs osztrák-magyar kiegyezés ellenzékének hangot adó sajtóorgánum, a Magyar Újság megpróbált itthon külföldi magyar egyletek példájával lelkesíteni, és különös előszeretettel adott helyet az egyiptomi egylet működésével kapcsolatos beszámolóknak. Ebben az újságban leltem fel a több mint 50 főből álló egylet alapszabályát is: Magyar Újság 4 (1870) 22().sz. szcpt.25., címlap.