Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény)történeti tanulságai
E tisztére azután évről-évre megválasztotta őt az egylet tagsága. Műkertészi tevékenységéről az alkirály gizehi kertjében, némi fogalmat alkothatunk az Egyiptomba utazó magyarok dicséreteiből. 17 Nem telepedett végleg haza tehát akkor sem, amikor a megváltozott politikai körülmények erre módot adtak, 18 de szellemi, szakmai, érzelmi munícióért kétszer is hazalátogatott (1870, 1874). ly A kairói magyarok valósággal apjukként és jótevőjükként tisztelték, ennek ellenére 1877-ben, amikor az egyleti élet a tagok érdektelensége miatt már két év óta szünetelt, Sipos mindhiába igyekezett azt föltámasztani. 20 Mesterségét fiára, ifj. Sipos Györgyié örökítette át, anyanyelvét azonban már nem! Az 1870-80-as évek fordulóján az egyiptomi magyar kolónia viszonylag nagy lehetett, de az idegengyűlölet vérengzésekkel kísért kitörését (1882) követően sok európai hagyta el Egyiptomot. 21 Ettől kezdve veszítjük el végleg szemünk elől Sipos György alakját. A konstantinápolyi tranzit Sipos történetének konstantinápolyi szálához visszanyúlva, vizsgáljuk meg röviden e kultúrák keresztútján fekvő város sajátos, félúton való elhelyezkedését a keleti műtárgyak nyugat felé vándorlásában. a. Konstantinápolytól Budapestig Az osztrák abszolutizmus átmeneti enyhülésekor, a levert szabadságharc utáni első magyar országgyűlésen (1861), a "külföldön sínlődő honfitársakról" és az őket befogadó országokról sem feledkeztek meg. A természettudós, műgyűjtő, Kubinyi Ferenc (1796-1874) itt indítványozott hivatalos köszönetmondást a menekülteket egykor megvédő szultán felé. 22 Az uralkodó által rövidesen feloszlatott diéta ezt nem 17 Vö. Sz. Török, J., Vasárnapi Újság 20 (1873) 156. "Sokat lehetne meg írni a királyi díszkertekről is, melyek a főváros környéket valóságos paradicsom-sziget csoportokkal veszik körül, s melyek lételöket nagy részben cgy magyar embernek, Sipos Györgynek köszönhetik, aki jelenleg főkertészi czímmel van felruházva." Vö. még az 1876-os osztrák-magyar zarándok-társaság élményeiről beszámoló Czobor, Gy., Egyiptomi és szentföldi naplóm, Budapest 1881, 70-71: "Az "Ezer és egy éj" írójának képzeletével kellene bírnom, ha c költői szép kertet hűen ecsetelni akarnám. (...) Szívem örömében emelkedett, valahányszor külföldi zarándoktársaink műveiben bámultuk a magyar mestert. Derék hazánkfiában édes honunkat is megdicsőítve láttam." 18 Több emigránsnak csalatkoznia kellett a hazatérésükkor megélhetésüket illetően, sőt éppen ezidőben a nyomor sok osztrák-magyar állampolgárt űzött Keletre: 1871 szeptemberében belügyminiszteri rendelet szabályozta, fogta vissza a tömeges kivándorlást, vei. Reform 2 (1871) 270. sz. 19 Az egyiptomi alkirály fia, Tawfik Mohamed herceg (későbbi alkirály) Sípossal egyidejű látogatása (1870. jún.) miatt nagyobb közfigyelem övezte az egyiptomi-magyar kapcsolatokat, belőle Síposnak is kijutott, vö. pl. Magyar Újság 4 (1870) 142.sz. 3. Sipos 4 kertészt szervezett be, hogy visszakísérjek a gizehi műkert "magyar gyarmatára". Konzultált Girőkúti Ferenc kertész szakemberrel, a Mezőgazdasági Múzeum megalapítójával is, vö. Vasárnapi Újság 17 (1870) 341. 20 Cziriák, K., Az egyiptomi magyarokról, Fővárosi Lapok 1877, 172. sz., júl. 29., 830-831. 21 Közvetlenül Ahmed Arabi pasa nacionalista felkelése, és az alexandriai keresztény mészárlás előtt a magyarok számosságát mutatja Egyiptomban, hogy 1881-ben még Asszuánban is létezett egy 11 fős kolónia, vö. Magyar telep Nubiában, Vasárnapi Újság 28 ( 1881 ) 189. Egy világutazó viszont az 1880-as évek közepén Kairóban és Alexandriában már tíznél is kevesebb magyar felől hallott vö. Vadona, J.,Az öt világrészhói, Budapest 1893, 14. 22 Vő. Az 1861-ik évi magyar országgyűlés, Pest 1861,1. köt. III. füzet, 225. (1861. V.16-Í ülés).
