Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

A Szépművészeti Múzeum 1992-ben

Restaurálások Az osztály teljesítménye az 1991. évihez hasonlóan igen jelentós volt, a kép­restaurátori tevékenység akkor megindult látványos fellendülése mit sem lanyhult. A sikerekhez a foglalkoztatási alap terhére felvett fiatal restaurátorok munkája is nagyban hozzájárult, az alkalmasságukhoz, képességeikhez fűzött remények beiga­zolódtak. A Régi Képtár és a Modern Osztály számára zömmel a Japánnak szánt tájképkiállításhoz, az 1993 márciusában Milánóba utazó Seicento kiállításhoz, vala­mint a múzeum új, 19. századi állandó kiállításához valósultak meg fontos restaurá­lások. A legjelentősebbek: Jacopo Bassano: Alvó pásztor (Csanda Jenő), Pieter van Lint: Silvio és Dorinda; Pietro Dandini: Bacchanália (Csik Ilona), Salomon van Ruysdael: Kocsma májusfával; Antwerpeni festő, 16. sz. első fele: Királyok imádása (Fáy András); Andrea Vaccaro: Szent Cecília; Giovanni Battista Langetti: József a börtönben (Forgó Margit); Bernardo Strozzi: Adógaras; Gioacchino Asse­reto: Jób kigúnyolása (Gyöpös Miklós, Bóna István); Pietro Liberi: Lót és lányai (Kovács Zsuzsa); Juan Bautisto Mazo: Margareta Teresia infánsnő (Móré Miklós); Giuseppe Ruoppolo: Csendélet; Parrasio Micheli: Venus és Amor (Somos Éva), Paolo Finoglia: Angyali üdvözlet; Jacopo Bassano: Keresztvitel (Szentkirályi Mik­lós); Jacopo Bassano : Krisztus összeroskad a kereszt alatt; Salvator Rosa : Két tájkép (Velekei Mária); R. Th. Berthon: Szent Márton megalapítja a Marmotier-i apátságot; ifj. J. B. Lampi: I. Ferenc császár az aranygyapjas rend díszruhájában (Csanda Jenő és Derdák Éva). A Régi Szoborosztály részére Fíatalay Géza G. R. Donner Paris ítélete c. dom­borművét, Budai Sándor egy 15. századi felső-rajnai mester Szent Mihály-szobrát és egy 18. századi osztrák mester Corpusát, Plánka Zsuzsa pedig a „Szent Anna olvasni tanítja Máriát" témájú 15. századi spanyol kőszobrot restaurálta. Kiállítások A rekonstrukciós munkák miatt a múzeum január 13-tól március 16-ig zárva volt, és technikai nehézségek miatt meg sem kezdődhetett az antik állandó kiállítás helyreállítása. A Márványcsarnokban állandó kiállításra került néhány nagyméretű velencei festmény, köztük a Finarte (Milánó) szponzorálásával restaurált két Fonte­basso-kompozíció. Cifka Brigitta rendezésében elkészült, és szeptember 30-tól egy hónapig látogatható volt az új, 19. századi állandó kiállítás első két terme a francia kollekcióval. A Szépművészeti Múzeum számottevő, 17-18. századi olasz rajzgyűjteményéből Czére Andrea válogatta az Olasz barokk rajzok című kiállítás mintegy 140 lapját (május 18-tól szeptember 30-ig). A budapesti rajzok segítségével nagy vonalakban bemutatható volt az olasz rajzművészet története az 1580-as évektől az 1790-es évekig. Az e korszakban vezető szerepet játszó iskolák és mesterek — a bolognai, a római és a velencei művek —- a gyűjtemény arányainak megfelelően kiemelt helyet kaptak a válogatásban. A legkiválóbb mesterek alkotásai mellett a nagyközönség által ke­vésbé ismert, az újabb kutatásoknak köszönhetően felfedezett művészek lapjai is a tárlókba kerültek. A kiállítás, amellett, hogy a Carracciak alaktanulmányaitól

Next

/
Thumbnails
Contents