Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)
Valentin Lefebre a velencei és a római művészet vonzáskörében
góriáé (21. kép), amelyet azelőtt Lefèbre mesterének, Francesco Ruschinak tulajdonítottak, 26 de Bert Mejer helyesen visszaadta a művésznek. 27 Az alakok Ruschi kissé hurkás testformáit, hangsúlyos drapériajátékát követik, a dekoratív elemek térkitöltőjellege fokozza a kompozíció reliefszerű hatását, és az egyenletes, kissé kemény kontúrok révén a klasszicizmus hűvös légköre dominál a rajzon. Szintén Ovidius Metamorphoseséből meríti témáját a budapesti Szépművészeti Múzeum egyik rajza (12. kép), amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor Mercurius beleszeret Hersébe, Kekrops athéni király egyik lányába. 28 Az isten a levegőből pillantja meg a társnőivel a templomba igyekvő Hersét, 29 — az íját Mercurius felé feszítő repülő Ámor szerepeltetése teszi egyértelművé a történést. A kiválasztott nő fejét koszorú övezi, arckifejezése, pillantása befelé forduló. A jelenet drámaiságát nem az égi és földi szféra közvetlen kapcsolata, a szereplők egymás felé irányuló gesztusa, hanem inkább az esemény Hersére gyakorolt pszichológiai hatásának ábrázolása teremti meg. A földi lény a pillanat súlya alatt szinte megdermed: széttárt karja, enyhén oldalra hajtott feje, maga elé meredő tekintete tükrözi állapotát. Ez a viszonylag ritka téma — mint ahogy az Pigler Andor gyűjtéséből kiviláglik 30 — főként a 17. századi Németalföldön terjedt el. Gyakori az a megoldás, hogy az előtérben három nőalak mint a három Grácia jelenik meg •— erre példa a Lefèbre művével rokon, 1650-55 között készült festmény Rubens egyik követőjétől, Jan Boeckhorsttól (Bécs, Kunsthistorisches Museum). 31 A kompozíció felépítéséhez a művésznek Veronese Lót és lányai menekülése Szodomából festménye is adhatott impulzust — előterében ugyanígy három alak szerepel : angyal vezeti a két lányt. 32 A kosarakban lombot, virágot, gyümölcsöt vivő, templomi áldozatbemutatásra készülő lányok menete, a Mercurius-Herse történet e kezdeti epizódja az évszakábrázolásra is alkalmat nyújtott és ez nagyon megfelelt a többrétegű jelentést kedvelő barokk ízlésnek. 33 így nem véletlen és nem tévedés, hogy a budapesti rajz témáját korábban a tavasz allegóriájaként határozták meg. A rajz szerkezeti felépítése hasonló az előzőkben tárgyalt lapokéhoz, a felület teljes kitöltése a képszéllel párhuzamosan itt is reliefszerű kompozíciót eredményez. A távolabbi térbe csupán jobb oldalon nyílik egy kis kitekintés. Az előtér veronesei ihletésű, hátat fordító, térdelő nőalakja 34 Lefèbre művein gyakran visszatérő staffázsmotívum — hasonló alak jelenik meg a budapesti 26 Safarik, E. A., Per la Pittura veneta del Seicento: Francesco Ruschi, Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte 16 (1976) 24. k. (mint F. Ruschi) 27 Musée Royal des Beaux-Arts, Brüsszel, ltsz.: 1816. Toll, barna tinta, barna lavírozás, 1. Ruggeri, í. in. 1988, 60. kat. sz. 28 Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 1516. Toll, barna tinta, barna lavírozás, fekete kréta előrajz, 199 x 291 mm. Prov.: Esterházy-gyűjtemény (mint Lefèbre). Irodalom: Pigler, i. m. II, 178 (mint G. Hoet, Hoffmann E. és Begemann, H. véleménye alapján). 29 Ovidius, i. m. II, 710-731. 30 Pigler, i. m. II, 178. 31 Kunsthistorisches Museum, Bécs, ltsz.: 379. 32 L. Pignatti, /'. m. 661. k. 33 Egy másik példa Antoine Coypel képe és a róla készült Carl Remsherd metszet, amelyen Pallas Athénának készített virág- és gyümölcsáldozat révén a kompozíció egyben a nyár allegóriája. L. Lieben und Leiden der Götter. Antikenrezeption in der Barockgraphik, Kat. Benediktinerstift Göttweig, Graphisches Kabinett, Krems 1992, 86. kat. sz. 31 Hasonló figurát látunk Veronese Szt. Márkot és Marcelt a vesztőhelyre vezetik c. képén, Pignatti, i. m. 383. k.
