Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

Valentin Lefebre a velencei és a római művészet vonzáskörében

Mózes megtalálása rajzon, melynek kompozíciója szintén rokon felépítésű az előzőekkel, de kivitelezése vázlatosabb. Az eddig ismeretlen 17. századi olasz művész munkájaként számon tartott budapesti Mózes megtalálása (13. kép)

35 ikertestvére annak a rajznak, amelyet Neerman 1971-ben Nicolo Bambini műveként publikált,

36 de Ruggeri 1988-ban Lefèbre-nek adott.

37 Mindkét rajz a kisebb számban ismert sommás vázlatok sorába tartozik. A Neerman-féle rajzot Ruggeri Lefèbre azonos tárgyú festményével hozta összefüggésbe (Treviso, Museo Civico), bár kapcsolatuk laza; a kompozíció és a motívumok hasonlósága csak megközelítő. Ez vonatkozik a budapesti rajz és a festmény viszonyára is. A témát egyébként a művész több rajzán feldolgozta.

38 A budapesti Mózes megtalálása hátoldalán is van egy teljes kompozíció, amely antik történelmi jelenetet ábrázol, Nagy Sándort és orvosát, Giovanni Lanfranco nyomán (14. kép).

30 A túlnyomóan velencei orientáltságú Lefèbre itt tehát római mintaképet másolt. Lanfranco 1608 körül készült képe a Settecento közepe óta a genovai Palazzo Doriában található, de eredetileg Montalto kardinális római villájába, a Villa Terminibe készült, amely 1883-ig a mai Termini pályaudvar helyén állt.

40 Népszerűségét számos rajz- és festménymásolat bizonyítja.

41 A kép témája egy udvari intrika Nagy Sándor életéből. Hadvezére, Parmenio rágalmazó levelet írt neki orvosa, Philippus ellen, azt állítva, hogy ellensége, a perzsa király megvesztegette és meg akarja őt mérgezni. Nagy Sándor azonban változatlan bizalma kifejezéseként megissza a Philippus által kevert orvosságot, és megmutatja orvosának a levelet.

42 Lanfranco kompozíciója ovális, az utána készült másolatok többnyire négyszögletesek, és az egész kompozíciót tartalmazzák, Lefèbre másolata viszont redukált, csak a kép bal oldali főalakjaira korlátozódik, de ezekből kiegyensúlyozott, önálló kompozíciót alakított, melynek felépítése megfelelt kompozíciós ideáljának. Stílusát tekintve rajza teljesen önálló : az alakok tartásában, egymáshoz való viszonyában és a kompozíció kellékeinek ábrázolásában hűen követi a mintaképet, az arctípusok, a vonások jelzései, a drapériaképzés, az árnyékolásmód azonban Lefèbre sajátjai, akárcsak a vázlatos körvonalakkal jelzett háttéri hegyvonulat jellegzetes rajza. Az árnyék és a fény ütköztetése az orvos hosszanti csíkokba rendeződő köpenyén kulminál, e kiemelés által Philippus a kompozíció főszereplőjévé válik. 35 Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 2535. Vörös kréta, kékesszürke lavírozás, 196 x 237 mm. Prov.: Esterházy-gyűjtemény (mint Ciro Ferri). Irodalom: Másolatok, hamisítványok, Budapest 1944, Kat. Hoffmann E. előszavával, 67. sz. (mint 17. századi római művész utáni kompozíció). 36 Neerman, G., Disegni dal Manierismo al Barocco, Milano 1971, 66. sz. 37 Ruggeri, i. m. 1988, 4. kat. sz. 38 Kunstmuseum, Düsseldorf, ltsz.: 4515; Graphische Sammlung Albertina, Bécs, ltsz.: 1714. 39 Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 2535 verso. Vörös és fekete kréta, kékesszürke lavírozás, 196 x 237 mm. Prov.-t és irodalmat 1. a 36. j.-ben. Kaposy Vera állapította meg, hogy a rajz Lanfranco képét reprodukálja. 40 Palazzo Doria, Genova (Via Garibaldi), 1. Schleier, E., Le « Storie di Alessandro Magno » del Cardinal Montalto, Arte lllustrata 50 (1972) 315. 41 Ismeretlen 18. századi művész Lanfranco után, rajz (régebben Giacinto Gimignani, majd Lanfranco), Kunstmuseum, Düsseldorf, ltsz.: FP 10853; Ismeretlen 17. századi művész Lanfranco után, festmény, magángyűjtemény, Párma, 1. Bernini, G. P., Giovanni Lanfranco (1582-1647), Párma 1985, 9. és 10 A k. 42 Plutarchos, Alex. XXXIII, 19; Curtius Rufus. III. 6, 1-13, Valerius Maximus III, 8.