Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)
Az angol alabástrom-szobrászat emlékei
A homlokot ráncok barázdálják, szemöldökét összevonja, szeme csupán résnyire van nyitva, orra hosszú, egyenes, kissé nyitott szájában fogak látszanak. Az arcot csigákba rendezett haj és szakáll kereteli. A bajusz és a szakáll dekoratívan szimmetrikus elrendezésű. A fej hátsó része ki van mélyítve. Keresztelő Szent János tisztelete ereklyéinek 1206-os, Amiens-ben történt elhelyezése után terjedt el széles körben. Az angliai források ezt követően számos alkalommal tesznek említést ezen „imago"-k készítéséről, kereskedelméről. Hasonlóképpen végrendeletek is megemlékeznek létezésükről. 43 Az angol kutatás szerint e képmások közül a legkorábbiak az önálló fejek, 44 amelyeket díszes textiltokokban tároltak, és házi áhítat céljára használtak. 45 John Hope-nak Balogh Jolán által is elfogadott vélekedése szerint a fejek a yorki Corpus Christi confraternitás és más közösségek jelvényeként szerepeltek. 46 Hildburgh szerint a fejek hátul azért voltak kimélyítve és a szájnál áttörve, hogy alkalom adtán hátulról ide állított gyertyával világíthassák meg. 47 Ez a feltevés már inkább a babonák és a népszokások világába vezet, mint ahogy az a gyakorlat is, hogy a Szent János-ünnepeken nyilvánosan elhelyezett, fatálra erősített fej szájába aranypénzeket, a tálra pedig ezüstpénzeket helyeztek. 48 A funkció pontos meghatározásán kívül a korai fejek lokalizálása is bizonytalan. Habár a kutatás egyértelműen elkülönít egy német-vesztfáliai és egy angol csoportot, az egyik csoporthoz sorolt emlékek a másikra jellemző stílusjegyeket is mutatnak, így például a Szépművészeti Múzeum Keresztelő Szent János fejének legközelebbi rokonát, a Bayerisches Nationalmuseumban található fejet (19. kép), amely szinte minden részletében megegyezik a budapesti darabbal, angol területre lokalizálják, de kiemelik, hogy stílusának egyes elemei a német területen működő Rimini-mester műveivel rokonok. 49 A Vesztfáliában faragott fejek leggyakrabban idézett példánya a hannoveri múzeum szobra 50 viszont a haj és a szakáll dekorativitásában, a szem faragásmódjában, a kiálló arccsontban emlékeztet a budapesti faragványra. A bizonyosan angol, egész alakos Keresztelő Szent János figurák — amelyek a jobb oldalra állított Evangélista Szent János párdarabjaként a retabulumok bal 43 Cheetham, i. m. (2. j.) 28 sk. 41 Pitman, i. m. (1. j.) 223. 45 1 5 39-ben egy inventáriumban írják: "itm a saynt Johns cloth with a saynt Johns hede iiijs" Cheetham, i. m. (2. j.) 28. Az alabástrom éppen puhasága miatt könnyen sérült, védelemre volt szüksége. Amikor Levertonba (Lincolnshire) 1523-ban John Broke-tól oltárt rendeltek, a védelmére egyúttal egy függönyt is csináltattak. Maclagan, E., The Burlington Magazine 26 (1920) 54. 46 Hope, W. H. St. J., On the Sculptured Alabaster Tablets Called Saint John's Heads, Archeológia 52 (1890) 669 skk, ill. Balogh, i. m. (23. j.) 34. 47 Hildburgh, W. L., A Curious Type of Stone St. John's Head, Antiquaries Journal 17 (1937) 419 skk. 48 Kastner Kat. /. in. (21. j.) 15. 49 Müller, Th., Katalog des Bayerischen Nationalmuseums. Bd. XIIIJ2. Die Bildwerke in Holz, Ton und Stein von der Mitte des 15. bis gegen Mitte des 16. Jahrhunderts, München 1959, 25, 12. sz. ; Europäische Kunst um 1400, Kat. Wien 1962, 349. sz., A Rimini-mesterről és a kontinens alabástrom-szobrászatáról: Swarzenski, G., Deutsche Alabasterplastik des 15. Jahrhunderts, Städel Jahrbuch 1 (1921) 167 skk.; Paatz, W., Stammbaum der gotischen Alabasterskulptur 1316-1442, in Kunstgeschichtliche Studien für Hans Kaufmann, Berlin 1956, 130 skk. 50 Katalog der Bildwerke in der Niedersächsischen Landesgalerie, Hannover, Hrsg. F. Stuttmann, München 1957, Kat. 83.
