Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)
Az angol alabástrom-szobrászat emlékei
mán rajzolták elő a jelenetet, kifaragták, majd élénk színekkel kifestették, végül az alabástromfaragó műhelyekkel szoros összeköttetésben álló asztalosműhelyekben készült fatáblákra erősítették a reliefeket. A festést vagy maga a szobrász, vagy az asztalos végezte. Mindkét esetre találunk adatot a forrásokban. A kész oltárt azután tengeren vagy szárazföldön szállították. Izlandon, Franciaországban, Spanyolországban, Itáliában, Dalmáciában, a Balti-tenger partvidékén maradtak fenn emlékei a kiterjedt alabástrom-kereskedelemnek. 10 A sorozattermelés és előregyártás gyakorlatával függött össze az oltárok ikonográfiái rendszerének kötöttsége. Leggyakrabban a Passió és Mária öt öröme volt az oltárok témája, ritkábban egy-egy szent élettörténete. Ez utóbbira példa a Santiago de Compostellai templom számára rendelt, Szent Jakab élettörténetét feldolgozó retabulum. 11 Az alabástrom szobrok, oltárok faragása a szigetországban töretlen lendülettel folytatódott a 16. századig. VIII. Henrik idején a reformáció képromboló eszméinek hatására ért véget ez a virágzó művészeti tevékenység. Az 1550-es januári törvény, amely a képrombolásra szólít fel, külön is buzdít az alabástromszobrok elpusztítására. 12 A templomokból eltűntek az oltárok és szobrok, elkótyavetyélték őket. 13 Külföldre menekítették 14 vagy elfalazták, elásták a megmentett templomi ékességeket. 15 A pusztítás olyan eredményes volt, hogy évszázadokra feledésbe merült az egykor oly jelentős angol alabástrom-szobrászat. Csak a 19. század második felében kezdtek felfigyelni Angliában a fennmaradt kis méretű reliefekre, majd 1910ben nagy kiállításon mutatták be a felkutatott darabokat. A kiállítás katalógusában, 16 majd ezt követően az angol középkori szobrászat történetéről írt könyvében 17 Edward Prior máig érvényesen 4 kronológiai csoportot határozott meg. Az ismert emlékek száma azóta több ezerre nőtt, kutatásuk módszere finomodott. A tömegtermelés sajátosságaiból adódó kutatási nehézségek azonban, amelyek a németalföldi fa faragó műhelyek történetének feldolgozásakor vagy a bronzöntés kutatásakor is jelentkeztek, ti. a kormeghatározónak tartott motívumok szívós továbbélése, már 10 1382-ben Cosmato Gentilis pápai legátus engedélyt kapott II. Richárd királytól négy szobor, egy Madonna, egy Szt. Pál, egy Szt. Péter és egy kis Szentháromság Rómába szállítására. Valószínűleg közülük való az a Szt. Péter és Szt. Pál, amelyek most a római Sta Croce in Gerusalemme templomban állnak; vö. Middeldorf, U., Art in America 16 (1928) 199 skk és Cheetham, í. m. (2. j.) 41. Izlandon dokumentumok maradtak fenn az angol-izlandi alabástrom-kereskedelemről. Pitman,/, m. (1. j.) 218 és 227; Cheetham, F., in Country Life 1970, 37. 11 Ezt az oltárt John Goodyear Wight-szigeti pap adományozta a templomnak 1456-ban. Pitman, í. m. (1. j.) 219; Egy újabban előkerült, szentek mártíromságát ábrázoló oltár: Cheetham, F., A fifteenth-century English alabaster altar-piece in Norwich Castle Museum, The Burlington Magazine 125 (1983) 356 skk. 12 Cheetham, i. h. (10. j.) 38. 13 Cheetham, i. m. (2. j.) 31. 11 1550-ben Sir John Mason, Anglia franciaországi követe tudósított arról, hogy Angliából ,,imago"-val megrakva három vagy négy hajó érkezett, árujukat Párizsban, Rouenban és máshol fogják eladni. Pitman, /'. m. (1. j.) 218; Cheetham, /. h. (10. j.) 38. 15 Az Angliában előkerült szobrok, domborművek nagy része így maradt fenn, és időről időre újabbak kerülnek elő: Hildburgh, i, h. (9. j.) 2. 16 Hope, W. H. St. J.-Prior, E. S., Illustrated Catalogue of Exhibition of English Medieval Alabaster Work. Society of Antiquaries, London 1913. 17 Prior, E.-Gardner, A., An Account of Medieval Figure-sculpture in England, Cambridge 1912, 460 skk.
