Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)

Az angol alabástrom-szobrászat emlékei

divatjamúlt patronok felhasználása még a relatív kronológiák érvényességét is kér­désessé teszik. Az angol kutatástörténet hatása érdekesen jelentkezik a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének darabjaival kapcsolatban is. A Régi Szoborosztály gyűjteményében három olyan alabástrom faragvány van, amely Angliával hozható összeköttetésbe: egy Jézus születése tábla, egy Mária koronázása dombormű az Enyedi-gyűjtemény­bó'l, és egy Keresztelő Szent János fej Delmár Emil gyűjteményéből. Az első mind­eddig publikálatlan. 18 A Mária koronázása relief első ismertetésekor spanyol homok­kőfaragványként szerepelt, 19 és csak az angol kutatás megindulása után ismerték fel valódi eredetét. 20 Az 191 l-ben elárverezett Szent János fej az árverési katalógus sze­rint 13. századi, ismeretlen eredetű alabástromszobor; 21 1929-ben 1400 körüli dél­német alkotásként, 1930-ban Rajna-vidéki vagy salzburgi faragványként írták le. 22 Először 1963-ban Balogh Jolán írt róla mint angol emlékről. 23 A két oltártábla közül a Jézus születését ábrázoló a korábbi (14. kép). 24 Pálca­kerettel körülvett, bemélyített képmezőkben a párnákkal felmagasított ágyon Mária fekszik jobb könyökére támaszkodva. Fejét nimbusz kereteli, haját sima hajpánt szorítja le. Ágya előtt kicsi ágyban fekszik az újszülött Jézus. A gyermeket lepelbe pólyálták, feje párnán nyugszik. Mellette, a relief bal sarkában térdel — lényegesen kisebb léptékben kifaragva — az apokrif Jakab protoevangéliumból ismert Szalomé. Mária mögött, a faragvány jobb oldalán ül Szent József botra támaszkodva. A relief középtengelyében magas vályú áll, mögüle tekint elő egy ökör és egy szamár. A kép­mező tetején, közvetlenül a keret alatt, az Atyaisten félalakja emelkedik ki az alap­síkból: jobb kezét áldásra emeli, baljában glóbuszt tart. Két oldalán 3-3 kerub látható. Az alabástrom domborművek Jézus születését a királyok imádásával együtt, azonos jelenetben ábrázolják. 25 Igen ritkán fordul elő, hogy a születés önállóan, a királyok nélkül jelenjék meg. Figyelemre méltó, hogy a budapesti tábla az alabást­18 Balogh, J., A Régi Szoborosztály állandó kiállítása, Budapest 1966, 28, megemlíti, hogy létezik a gyűjteményben egy Jézus születése-dombormű is, de ezen túl nem foglalkoztak vele. 19 Diener-Dénes, J., Budapest magánképtárai. Az Enyedi-gyűjtemény, Művészet 2 (1903) 55. 20 Az új szerzemények kiállítása 1924-1926, Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1926, Kat. 1. 21 Sammlung Josef Kastner, Wien Dorotheum, CCXV1I. Kunstauktion 1911, Nr. 43. Abb. Taf. XXXV. 22 Éber, L., Delmár Emil plasztikai gyűjteménye, Magyar Művészet 5 (1929) 84, 89; Régi egyházművészet országos kiállítása, Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum, Katalógus. Budapest 1930, 95. szám. 23 Balogh, J., Gótikus Szent János-fej Angliából, SzMKözl 22 (1963) 143 skk. 21 Ltsz.: L 4042, mérete 41,5 x 24 cm. Állapota: a keretből kisebb darabok kicsorbultak, Mária orra letöiött, a gyermek takarójának redői sérültek. Az Atyaisten homloka és jobb mutató­ujja törött, az állatok fülei csorbák. József mellén, a bot mellett kb. 5 mm átmérőjű lyuk. Festésre csak apró nyomok utalnak: a kereten sötét (aranyozott?) foltok láthatók, a gyermek takarója és Mária felső párnája vörös volt, Szalomé ruhája pedig zöld vagy sötétkék. Áz állatokon barna festéknyomok. 25 Stringer, E., The Composite Nativity-Adoration of Medieval English Alabasters, North Carolina Museum of Art Bulletin 9 (1970) 83 skk.

Next

/
Thumbnails
Contents