Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 77. (Budapest, 1992)

Gerolamo di Benvenuto két predellaképe

GEROLAMO DI BENVENUTO KÉT PREDELLAKÉPE Néhány évvel ezelőtt arra kért egy olasz műgyűjtő, hogy tanulmányozzam két, nyárfára festett képét, amelyek Toulouse-i Szent Lajost (19. kép), illetve Magyarországi Szent Erzsébetet (20. kép) ábrázolják.

1 Mindkét kép szentje a ferencesek szerzetesi csuháját viseli, és a földön térdepel. Széles, dombos táj veszi körül őket, a háttérben hegyek magasodnak. Toulouse-i Szent Lajos a püspöki jelvények és a francia királyságot jelképező liliom alapján azonosítható. Ez utóbbi a köpenyre hímezve és a püspöki süveg mellett a földön heverő királyi korona díszeként is megjelenik. A férfiszent közelében fehér falú, tornyos, erődített város tűnik fel, körülötte zöldellő vegetáció, amellyel jobboldalt kontrasztot alkot a törzsére csavarodó kúszónövény fojtásában kiszáradt fa. A másik uralkodói származású szent, Magyarországi Erzsébet, ölében virággal és koronával a földön, extázisban fordul az égből áradó isteni ragyogás felé. A két tábla bizonyosan egyugyanazon predellához tartozik. A sötét alapon aranymustrás keretek, amelyek az egyes ábrázolásokat elválasztották egymástól, középen el vannak vágva. A kétoldalt futó függőleges sáv díszítő motívumán túl, közös a két képen a tájkivágat, az azonos nézőpont és az aranyszínű nimbusz pontokkal kitöltött oválisa. Ha a képek festőjeként a sienai Gerolamo di Benvenutót (Siena, 1470-1524), Benvenuto di Giovanni fiát, tanítványát és munkatársát nevezzük meg, ezt a meghatározást a mester dokumentált műveivel való összevetésből adódó egész sor stiláris egyezés támasztja alá. Bizonyító erejű e tekintetben a sienai San Domenico templom Sozzini kápolnája részére 1508-ban elkészült, a Havas Madonnának szentelt híres oltárkép, melynek darabjai ma különböző gyűjteményekben találhatók, közülük a középső táblát a sienai Pinacoteca Nazionale őrzi.

2 Még pontosabb megfelelések figyelhetők meg Gerolamo későbbi, szintén sienai műveivel, így az 1515-ben festett Mária mennybevitele freskóval a Fontegiusta templomban, vagy az Osservanza templom oldalfalainak dekorációjával. Míg a Havas Madonnánál a mester még erősen kötődik apja késő-quattrocentós kultúrájához, szigorúan grafikus stílusához, a Mária mennybevitele szélesebb és oldottabb formáiban már megmutatkozik megújulási törekvése: a szabadabb, lágyabb alakításmód enyhíti a korábbi modor száraz 1 Tempera és olaj, fa, mindkettő 33 x 44 cm. A festmények szerepeltek a firenzei műkereskedők nemzetközi vására 14. kiállításán. Cat. 14a Biennale Mostra Mercato Internazionale delV

Antiquariate) di Firenze, Firenze 1985, 333, képpel. 2 Ltsz.: 414.