Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 77. (Budapest, 1992)
« Christianissima regina et augusta Pulcheria »
lin, Frühchristlich- byzantinische Sammlung (Függelék 5, 11. kép), 2. Genf, G. Ortiz gyűjtemény (Függelék 9), 3. Genf, magángyűjtemény (Függelék 10), 4. New York, Mr. Crane gyűjtemény (Függelék 25, 12. kép). A többi mellképen a jobb kéz a palla szegélyén fekszik. Mindegyik példányon a bal kézben világosan felismerhető írástekercs van. Ezt a kéztartást az ikonográfiában egyrészt áldást osztó, másrészt szónoki gesztusnak tartják 9 , illetve esküre emelt kéz ábrázolásának is vélik. 10 A mellképes mérlegsúlyokon ezt a kéztartást egyikkel sem lehet magyarázni. A 4. századi ókeresztény szarkofágokon gyakran találkozunk olyan jelenetekkel, amelyek nem az áldást osztó Krisztust és nem is szónokot ábrázolnak. A megjelenített alakok ifjak vagy férfiak; tenyérrel kifelé fordított jobb kezük a két felemelt ujjal a törzsüktől oldalra nyúlik, bal kezükben pedig írástekercset tartanak. A jelenetek témáiból egyértelműen kitűnik, hogy a felemelt jobb kéz a felemelt két ujjal és a balban tartott írástekerccsel a confessort, a keresztény hitvallót jeleníti meg. 11 A Theodosius dinasztia nőtagjai közül a birodalom ügyeinek vezetésében csak három augustának volt jelentős szerepe: Pulcheriának (399-453), Arcadius leányának és II. Theodosius nővérének, Eudokiának (4027-460), II. Theodosius feleségének és Galla Piacidiának (3897-450), I. Theodosius leányának. Az utóbbi, bár kényszerűségből néhány évet töltött kiskorú fiával együtt II. Theodosius udvarában, a birodalom nyugati részeinek augustáya, volt, a keleti részek mindennapi életében nem volt szerepe. A dinasztia többi nőtagja — Aelia Flacilla, Eudoxia, Licinia Eudoxia — bár viselte az augusta címet, a birodalom kormányzásában tevőlegesen nem vett részt. Az egyház- és valláspolitikában sem volt szerepük, befolyásuk; adományaik, templomalapításaik az akkori társadalom elvárásainak feleltek meg. 12 u Gesztusokról általában: Wessel, K., Gesten, in RBK II, 766-783, irodalommal; Poeschke, J., in LCI IV, 145-146, irodalommal. A benedictio gesztust az antik szónoki kéztartásból származtatja Forstner, D., Die Welt der Symbole, Innsbruck-Wien-München 1967 2 , 24. Néhány példa a benedictio gesztusra: Adelfia szarkofágja, Siracusa, Museo Nazionale, 340 körül, Volbach, W. F., Frühchristliche Kunst: Die Kunst der Spätantike in West- und Ostrom, München 1958, 38. k., lent; elefántcsont pyxis, 400 körül, uott, 95. k. ; ezüst reliquia doboz, Milano, San Nazaro Maggiore, 4. sz. vége, uott, 111. k. Az 5-6. századtól szinte általános Krisztus, az apostolok és a szentek ábrázolásánál ; csak néhány példa: Barberini diptychon, Paris, Louvre, 6. sz. eleje, uott, 219. k.; Maximianus trónus, Ravenna, Museo Arcivescovile, 545-553 közt, uott, 226-27. k. Néhány példa a szónoki gesztusra: Rufius Probianus diptychonja, Berlin, Staatsbibliothek, 400 körül, Delbrueck. R., Die Consulardiptyehen und verwandte Denkmäler, Berlin-Leipzig 1929, 65. sz. ; egy névtelen patriciüsi diptychon, Novara, Museo del Duomo, 425 körül, uott, 64. sz. 10 Benedictio gesztusnak tartja a müncheni mellképet Weihrauch, 1. Függelék 24. Az egyik berlini mellképen (Függelék 5, 11. kép) a gesztust benedictio-nak, illetve esküre emelt kéznek tartja Elbern(I. Függelék 5 irodalmát), valamint Thomas, i. h. (3. j.) 515. A budapesti 2. sz. mérlegsúlyon ábrázolt kéztartást Thomas az ábrázolt augusta pietas-a kifejezésének tartja, kapcsolatba hozza a római San Pietro in Vincoli templom alapításával, amely Licinia Eudoxia augusta alapítása volt (/. /;. 514-516). 11 Wilpert, G., / sarcofagi christiani antichi I, Roma 1929, V. t., 7, XXVII. t. 6, XLI. t. 2, CXVI. t. 2, CXX. t. 2, CXXVIII. t. 1 ; a confessio motívumra igen jó példa Severa epitáfiuma, Roma, Musei Vaticani, kora: 325-350, a sírtábla bal oldalán ujjas tunikába és köpenybe öltözött nőalak, baljában írástekercset tart, jobbja két kinyújtott ujjával érintve a tekercset. Dinkier, E,. in Age of Spirituality. Late Antique and Earlv Christian Art, Third to Seventh Century, New York 1979, 400, 57. k. 12 Jones, A. H. M., Decline of the Ancient World, London 1968 2 , 320-343.
