Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)

Két koporsótöredék a 21. dinasztia idejéből

győzelmet jelképezi. A lépcsős emelvény az ősvízből kiemelkedő ősvilágot jeleníti meg

29

, amelyen a teremtőisten megjelenik az „első alkalommal", a király pedig az ő hasonmása.

30 Ha megpróbáljuk a két jelenetet egymással az egyiptomi gondolkodás szerint rokonítani, közös jelentésük egy szóban sűríthető össze, és ez a sts(w) „felemelni", „felemelkedni" : ezt teszi Su az Éggel

31

, a felemelt égen pedig ott hajózik bárkájában a napisten. Ez történik Ré bárkájával is néhány 21. dinasztiabeli koporsó felirata szerint

32

, ahol a „felemelni" szót a lépcsős emelvény hieroglifájával jelölik. Azzal a hieroglifával, amely másik képünkön a halál felett győzedelmeskedő Oziriszt emeli uralkodói székébe. A két jelenetnek ez a tudatos összekapcsolása igen valószínűvé teszi, hogy a Szépművészeti Múzeum darabjai is ezen elv szerint kerülhettek a koporsó oldalára

33

: a bal és a jobb oldalra egymással szemben, a múmia alakú koporsó vállainál, ahonnan aztán — több, más jelenet társaságában — kimetszették őket. LIPTAY ÉVA 29 Vagyis ugyanúgy a teremtés a témája, mint az Ég és Föld szétválasztásának. 30 Shirun-Grumach, F szerint (Remarks on the Goddess Maat, in Pharaonk Egypt, Jerusalem 1985, 181) azonban az építmény nem ősdomb, hanem az ég tartóoszlopait, az ég alsó részét szimbolizálja. Szerintem a két lehetőség nem zárja ki egymást. Az „alsó égbolt" mint a ,,fölső ég" támasza azonos lehet az ősdombbal, hiszen a maga módján az életet közvetíti, mint ahogy az ugyanebben a szerepben megjelenő Su isten is. 31 Wb TV 361, 8-14. 32 CG 61030 és 61031 (Daressy, /. m. 115, 116, 118 és 143, 146, 148). 33 A két töredék hajlásíve is arra utal, hogy a vállrésznél helyezkedtek el.