Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)
Két koporsótöredék a 21. dinasztia idejéből
A bal oldali felirat szerint: jm3hjj hr gb r-p c .t (nlr.w) . . . Áldozattal ellátott/tisztelt Gébnél, az (istenek) r-p c ./-jánál 14 . A jobb oldali felirat : jm3hjj hr dhwtj nb ss ntr{. w) . . . Áldozattal ellátott/tisztelt Thotnál, az istenek iratainak uránál . . . Tehát szintén két, istenekhez szóló áldozati fölajánlásról van szó, mint az előző tárgy feliratainál. A fríz ugyanaz, mint az előző esetben, de iránya éppen fordított, ezért biztos, hogy a koporsó másik oldalán helyezkedett el. A jelenetet az ibiszfejű Thot isten alakja vezeti be. Fejét wJ c ./-toll és ureusz díszíti. Szemben vele a neve olvasható: az ibisz hieroglifája. Kezében jelvényt tart, a keleti égtáj hieroglifáját. A másik képen a démonnő a túlvilág képviselője volt, ő viszont a felkelő Nap, az új élet szimbólumának hordozója. A jelvény előtt magát a jelenetet oltalmazván egy szárnyas napkoronggal ellátott ureusz látható c nh-]e\\e\ és a sn-karikával, amelyek szintén védelmező szerepére utalnak. A képet fölülről és két oldalról Nut ruhátlan alakja keretezi, aki ráborul a jelenetre. Az égistennő fejénél ott olvasható neve is: nw.t wr. A képről az ez idő tájt népszerű „Ég és Föld szétválasztásának" kompozíciója tárul elénk. A vizsgált variáns azért különleges, mert Geb, a Föld alakja nem jelenik meg a szokásos helyen, Nut istennő teste alatt. Más variánsokon (6. kép) ezzel a jelenséggel még nem találkoztam 15 , mindazonáltal talán csupán a hely hiánya az oka, hogy a jelenet egyik fontos szereplője lemaradt az amúgy is eléggé zsúfolt képről. Nem lehet azonban szó arról, hogy ,,lefelejtették" volna, hiszen a már említett bal oldali szöveg éppen hozzá szól. Az Ég istennőjét Onurisz-Su, Ré fia (jn-hr.t sw s3 r c ) két karja tartja. Su az a fényes, levegős közeg, ami a két ősprincipiumot — az eget és a földet — elválasztja egymástól. Onurisszal való kapcsolatára először a Középbirodalomból van bizonyítékunk 10 , a jelenség azonban csak az Újbirodalom idején válik általánossá. Ha Onurisz mitológiai szerepét az éggel hozzuk kapcsolatba, a két isten tevékenységének J4 Luft, U., Beitrüge zur Historisierung der Götterwelt und der Mythenschreibung, Budapest 1978, Stud. Aeg. IV, 90-98. A szerző ezt a titulust összefüggésbe hozza Gébnek az Ozirisszal és a halottal kapcsolatos szerepével. is f£gy ese t kivételével, ez azonban nem a koporsó oldalán, hanem a fedél belső dekorációján található (te Velde, JEOL 21 [1969-1970] pl. XXIX), és Su helyett itt Heka tartja az eget. 16 Endrődi, J., Onurisz és Mehit, Bölcsészdoktori dolgozat, Budapest 1981, 30-31.
