Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)

Két Tintoretto-képmás Anton Francesco Doniról

királynak ajánlotta a lepantói ütközetről szóló kéziratos poémáját.

19 Ugyanekkor Tintoretto is részt vett a francia uralkodó fogadásának előkészületeiben : ünnepi dekorációt tervezett diadalmas velencei bevonulásához.

20 Talán éppen ez adta az alkalmat a festő és az író találkozására. Lehet, hogy a hivatalos ünnepségek légköre magyarázza az idős Doni portréjának olyan jellemzőit, amilyen a félalakos formátum és a puritán, de nemesen elegáns öltözet. Ha hipotézisünk helytállónak bizonyulna, a bécsi képmás két okból is újfajta jelentőségre tenne szert: egyrészt tanúsítaná a két személyiség közötti kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolat folyamatosságát, másrészt bizonyítaná, hogy Doni tekintélye és hírneve élete utolsó szakaszában is csorbítatlan maradt, vagyis az eddigi vélekedésekkel ellentétben nem vált már életében elfeledett, magányos különccé. PAOLO CAR.LONI — MONICA GRASSO (Róma) Fordította Tátrai Vilmos 19 Uott, 65. 20 De Vecchi, P., L'opéra compléta del Tintoretto, Milano 1970, 84.