Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)
Adalékok Julius Schnorr von Carolsfeld Képes Bibliájának 15. lapjához
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Genesis e rejtélyes sorai Bunsent nemcsak laikus teológusként foglalkoztatták, a téma saját sorsa miatt is megragadhatta. Itt nem elsősorban Frances Waddingtonnal, egy angol lelkész lányával kötött házasságára lehet gondolni, hanem arra a botrányra, mely az 1830-as években az ún. vegyes házasságok körül robbant ki. Ez az egyháztörténetbe „kölni esetként" bevonuló ügy vetett véget Bunsen sokéves vatikáni pályájának. 20 A különböző felekezethez tartozók házasságának kérdése komoly gondot okozott a porosz kormányzatnak az 1815 után az országhoz csatolt katolikusok lakta területeken, így pl. Rajna-Wesztfáliában. Az állam a házasságkötések feltételeinek enyhítésével az integrációt kívánta elősegíteni, a szóban forgó területeken az alsó papság viszont politikai fegyvert látott az új szabályok szabotálásában. A kérdést rendezendő Bunsen tárgyalásokat folytatott VIII. Piusszal, ám az 1830-ban kiadott pápai brevet a porosz állam nem fogadta el. A hatalom nyomására a kölni érsek 1834-ben titkos megállapodást írt alá Bunsennel, melynek értelmében egyházmegyéjében szemet hunytak a pápai követelések mellőzése felett. A várt megbékélés helyett az eset kiszivárgása hatalmas botrányt kavart, s az új kölni érsek támogatásával a katolikusok sajtókampányt indítottak a vallásszabadság védelmében. A vegyes házasságok ügye az állam és az egyház súlyos konfliktusához vezetett, mely csak az új király, IV. Frigyes Vilmos trónralépésével rendeződött. Sajátos volt Bunsen szerepe: egyrészt a porosz államot képviselte, mely hatalmi eszközökkel akarta megoldani a hitélet kérdéseit, másrészt a házasságkötések könnyítése megfelelt liberális elveinek. Az eset után viszonya a pápasággal és a katolikus egyházzal véglegesen megromlott. Feltehetően Schnorrt nem foglalkoztatta ennyire, mi motiválta Bunsen témaválasztását. Barátja tanácsai mellett Bibliája teológiai háttereként más támaszt is használt. „Kitűnő vezetőnek" tartotta a Calwer kiadó 1851-52-ben megjelent népszerűsítő könyvét, mely a „Bibelerklärung für Schule und Haus" címet viselte. 27 A kézikönyvben ezt olvashatta Isten fiairól: „sie... sind die Nachkommen Seths; so genannt, weil sich in ihnen durch Glauben und glaubiges Festhalten an der verheissenen Gnade der anererbte sündige Adams-Sinn wieder zur Aehnlichkeit mit dem ursprünglichen Bilde Gottes, wie es der Mensch vor dem Falle trug, umgestaltete. Die Kainiten aber befanden sich in einer anderen Stellung zu Elohim (Gott als Schöpfer), indem sie nur das sündige Element ihres Stammvaters in sich fortwirken und wuchern Hessen, den Zusammenhang mit Gott nicht wieder anknüpften, und so eigentliche — und weiter nichts, als — Menschenkinder wurden." 28 Mikor a művész a téma megjelenítéséhez hozzáfogott, első ötletét egy lipcsei lap versóján vetette papírra (46. kép). 29 Lendületes vonalakból bontakozik ki az istenfiak 26 Handbuch der Kirchengeschichte VI/1, Hrsg. von H. Jedin, Freiburg-Basel-Wien 1982 2 , 394-399. 27 Schahl, i. m. 73. 28 Handbuch der Bibelerklärung für Schule und Haus, Hrsg. von dem Calwer Verlagsverein, Stuttgart 1855 3 , 30. 29 Leipzig, Museum der Bildenden Künste, Abraham erblickt das gelobte Land, verso: Entwurf zu einer Figurengruppe, ltsz.: N I. 945, barna toll, ceruza, 207X256 mm. Ezúton szeretnék köszönetetet mondani a lipcsei múzeumnak a küldött fényképekért és a reprodukálási engedélyért. A kompozíció fejlődéséhez vö. Schahl, i. m. 85, 136, 15. sz. Schahl a Gutekunst aukciója kapcsán említi a budapesti rajzot, de téves katalógusszámot ad meg. Vö. 1. j.
